Ukraine, Lessons Learned #3: The need for protection against drones / A drónok elleni védelem szükségessége

Browsing images of Dacian Spring / A Dák Tavasz képeinek böngészése kapcsán (P. Marton)

By Péter Marton (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)

< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >

One of the most important things one has to learn in life is how to learn more effectively. The most important is to learn in the first place.

Some are actively working to learn lessons from the war in Ukraine. A recent military exercise in Estonia featured Ukrainian drone operators demonstrating their application of drones, from DJI Mavics in a reconnaissance role to FPV drones attacking targets. There is a systematic passing on of lessons learned to the UK, too — as the reverse leg of Operation Interflex, if you like. And there is much happening for the sake of learning that is not getting discussed in public, including bottom-up efforts.

Yet here we are. I am watching images from NATO’s recent “Dacian Spring” military exercises involving “4,000 troops and 913 technical assets,” and photos of the latter that I have seen show none carrying anti-drone netting or railing in what is supposed to be the simulated operational environment. See some random examples here, here, here, here, here, here, here, here, and here.

Here is one more example below, from @DenTricht on X: a Piranha recovery vehicle in action after some T-55s got stuck in the mud. Not a good time to have an enemy drone fly by.

I did find some additional protection mounted in another case, see the photo here, but it is only really useful against drones should an FPV pilot try to use the door for access…

When Russia began preparing for the use of additional protection on tanks back in 2021, many commentators laughed at that, talking of “cope cages,” as though such monstrosities could only help to deal with one’s anxiety on the modern battlefield. Yet Ukrainians didn’t hesitate to adopt similar measures, and then Israel acted likewise in the Gaza war.

As to NATO militaries, hopefully, the optimal way to add such protection would be known by all concerned and the means would be on hand for all concerned if there ever comes a need for that. But the lack of exercising with additional protection already carries a disadvantage. Driving a “turtle tank” is a very different experience from normal driving, by all available accounts. It may make difficult to accomplish even supposedly simple tasks — working with limited visibility, having to rely partly on your own drone force for situational awareness, emitting a lot of noise, having greater weight, altered steering responsiveness, limited turret movement, and impeded hatch use in the event of an evacuation. Yet the alternative may be never leaving the vehicle alive after getting hit by an FPV drone in the first minute spent in the kill zone.

On the upside, when exercising without additional protection at least you don’t expose your vehicle to increased wear and tear — one may acknowledge a conflict between “train as you play” and “train without strain” approaches to exercising in this respect. If command-and-control, combined-arms manoeuvre or interoperability are the main performance dimensions to work on, the latter approach may be preferable. Unfortunately, rigid planning assumptions could be an altogether more plausible explanation for what we see in many military exercises.

Military-on-military engagement features a system of systems facing a system of systems. The full set of systems makes a difference. The people involved make a difference. The environment makes a difference. Hence no two wars are the same. But surely, even if we don’t plan for the contingency of armed confrontation with Russia expecting to fight the Donbas War from the Arctic to the Suwałki Gap and the Black Sea coast, preparedness has to imply awareness of what a hostile drone force can do, day and night.

Previous articles in Ukraine, Lessons Learned: on the lethality of small drones and the deep urban battle.

---

Magyar nyelvű változatban:

Az egyik legfontosabb dolog, amit az embernek meg kell tanulnia az életben, hogy hogyan tanulhat még hatékonyabban. A legfontosabb pedig, hogy tanulni kell.

Vannak, akik aktívan dolgoznak azon, hogy levonják a tanulságokat az ukrajnai háborúból. Egy nemrégiben Észtországban tartott hadgyakorlaton például ukrán drónoperátorok is részt vettek, hogy bemutassák a drónjaik alkalmazását — a felderítést végző DJI Mavicektól a különféle célpontokat támadó FPV-drónokig. A tanulságok szisztematikus átadása az Egyesült Királyság számára is folyamatban van, mintegy az Interflex művelet reverzeként. És természetesen sok minden történik a tanulás érdekében, aminek a nyilvános megvitatására nem kerül sor, többek között független, alulról induló kezdeményezésre is.

Mégis itt vagyunk: nézem a képeket a “Dák Tavasz” NATO-hadgyakorlatról, melyben „4000 katona és 913 technikai eszköz” vett részt e hónapban, és az utóbbiakról készült fotókon, amelyeket én láttam, nem látható semmilyen drónok ellen felszerelt védőháló vagy védőrács a szimulált műveleti környezetben. Néhány véletlenszerű példa ezzel kapcsolatban megtekinthető itt: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8 és 9.

Egy további példa alább: Piranha műszaki mentőjármű akcióban, miután néhány T-55-ös harckocsi elakadt a sárban. Forrás: @DenTricht (X). Nem jó, ha ilyenkor száll arra egy ellenséges drón.

Itt, egy másik esetben, látható némi addicionális védelem, viszont ez drónokkal szemben csak akkor lehet hasznos, ha az FPV-pilóta az ajtón át próbál közelíteni…

Amikor Oroszország 2021-ben elkezdett felkészülni a kiegészítő védelem alkalmazására harckocsikon, sok kommentátor nevetett még ezen, és „megküzdő ketrecekről” beszélt a felerősített rácsszerkezetek láttán, mintha ez az egész sufnituning csak a szorongás kezelésére lenne alkalmas a modern csatatéren. Pedig az ukránok sem haboztak élni hasonló megoldásokkal, és azután Izrael is élt velük a gázai háborúban.

Ami a NATO-t illeti, remélhetőleg az ilyen védelem hozzáadásának optimális módja ismert lesz, és az eszközök is rendelkezésre állnak majd, ha valaha szükség lesz erre, mindenki számára. De a kiegészítő védelemmel való gyakorlás hiánya jelenthet hátrányt mindenképpen. „Teknőctankot” vezetni az összes elérhető beszámoló szerint nagyon más élmény, mint a normál vezetés. Megnehezítheti az elvileg egyszerű feladatok elvégzését is — korlátozott kilátással kell vezetni, részben a saját drónerőre hagyatkozva a látás és a helyzeti éberség végett, egy nehezebb, zajosabb és kevésbé kormányozható járműben, a torony korlátozott mozgása mellett, még a jármű elhagyásában is akadályoztatva, ha úgy adódik. Sajnos az alternatíva ugyanakkor az lehet, hogy a gyilkos zónában még az első percben bekapunk egy FPV-drónt, és utána nem hagyjuk el élve a járművet.

Pozitívum viszont a hozzáadott védelem nélküli gyakorlatozásban, hogy legalább nem teszi ki a járművet fokozott kopásnak — kétségtelenül létezik konfliktus az „eddz, ahogy nyersz” és a „trenírozz, ne reszkírozz” megközelítések között. Ha a vezetés-irányítás, az össz-haderőnemi műveletek végrehajtása vagy az interoperabilitás a fő teljesítménydimenziók, amelyeken éppen dolgozni kell, akkor az utóbbi megközelítés lehet a kettő közül az előnyösebb. Sajnos azonban mégis inkább a tervezés előfeltételezéseinek merevségét sejteném a (nemcsak itt) látottak hátterében.

A hadsereg a hadsereggel szembeni harcban rendszerek rendszere vesz részt, rendszerek rendszere ellen. A rendszerek teljes halmaza számít. A résztvevő emberi felhasználók pedig módosítják az általuk kifejthető hatást. És a környezet is mindig eltérő lesz. Ezért aztán nincs két egyforma háború. De még ha az Oroszországgal vívott háború eshetőségéről nem is gondoljuk, hogy az a donbászi harcokat reprodukálná az Északi-sarkvidéktől a Suwałki-folyosón át a Fekete-tenger partvidékéig, a felkészültségnek akkor is magában kell foglalnia annak tudatosítását, hogy mire lehet képes egy ellenséges drónerő éjjel-nappal.

Korábbi cikkek az ukrajnai tanulságokról szóló sorozatban: a kis drónok halálosságáról és a mélységben vívott városi ütközetről.