The Israeli laws targeting UNRWA / Az UNRWA működését korlátozó izraeli törvények
Context / Kontextus (B. Paragi)
By Beáta Paragi (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
The Israeli occupation is not the only “permanently temporary” phenomenon in the context of Israeli-Palestinian relations. Following the Israeli war of independence and the Palestinian nakba, the United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees (UNRWA) was established in 1949 to provide “temporary” assistance to Palestinian refugees. Since then, even though the right of return was enshrined in the UN General Assembly Resolution 194 (III) of 1949, and served as a precondition for Israel's admission as a UN member at the time, the refugees could not return to their homes. As a result, the UNRWA’ role has consolidated over the decades. The organisation came into contact with the Israeli government and army in 1967, when UNRWA-run camps in the Gaza Strip, the West Bank and East Jerusalem came under Israeli occupation.
The initial number of refugees (750,000) rose to 5.9 million by today, yet the Oslo Accords and the establishment of the Palestinian Authority slowly caused the international community to forget about the issue of the right of return. With the number of Palestinian refugees growing and their legal status remaining unsettled, the role played by UNRWA — which had faced a funding crisis already before October 7, 2023 — has become increasingly controversial. Being an international aid organisation, it not only employs tens of thousands of Palestinians to provide education and health care for refugees registered with UNRWA but has also become a political symbol of the intractability of the Palestinian question and the right of return.
Regardless of the extensive scholarship on Hamas governing the Gaza Strip, and its role in providing social welfare services to a population that it has otherwise kept under tight and abusive control over the years, little evidence is available of a systemic relationship between the UNRWA and Hamas. Even so, although Hamas had no particularly great need for access to UNRWA’s resources in the past due to the Netanyahu government’s policies, Israel has begun, since October 7, 2023, to frame the UNRWA as a terrorist organisation, and its staff as terrorists collaborating with Hamas, suspending the agency’s operations in Israel in October 2024.
According to the UNRWA leadership and an independent investigation (the Colonna Report), the number of Hamas activists working as UNRWA employees was negligible compared to the total number of the organisation's employees. The full list of the organisation's employees has been shared with Israel for years. The staff has also been subject to internal security screenings to comply with global counter-terrorism legislations, conditional clauses enshrined in grant agreements, and risk minimisation mechanisms used by the humanitarian sector in conflict zones. Yet the fact remains that Hamas had a strong monopoly on the use of force in Gaza until October 7, 2023 (not counting Israeli forces’ ability to operate there), and other cases from the region can also illustrate that separating the humanitarian from the internal security and military dimensions in the activities of actors can be difficult.
The two laws suspending the UNRWA's operations in Israel are controversial as well as contradictory. On the one hand, certain members of the Israeli security establishment have long shared the donors’ view that that the UNRWA is the only organization with the infrastructure and capacity needed to distribute aid in the Gaza Strip — and preventing a humanitarian disaster is in Israel’s interest too. On the other hand, the recently adopted legislation seems to apply to only one refugee camp (Shuafat) and the UN headquarters in Jerusalem for its territorial scope. Meanwhile, although the „sovereign state of Israel” does not extend to the Gaza Strip or the West Bank, not even under Israeli law, UNRWA's diplomatic privileges and immunities in Israel stand to be revoked, and the Gaza aid supply chain will be severely affected if trucks cannot enter the area, without coordination between the UNRWA and Israel.
Ironically, UNRWA has been suspended by Israel after more than a decade of criticisms from scholars and practitioners who claimed that international aid in general and humanitarian assistance to the Gaza Strip in particular — while ostensibly alleviating the suffering of the Palestinians — has not only increased the vulnerability of the Palestinian people politically, and thus violated their rights, but has been complicit in financing and maintaining the Israeli occupation.
Also from Geo-Polemic concerning Israel, Palestine & the region:
The impact of Israel’s war with Hezbollah on health care in Lebanon (M. Al-Aridi)
The recent Airwars.org investigation of air strikes in Gaza (T. Hoffmann)
Magyar nyelvű változatban:
A palesztin kérdés kapcsán nem az izraeli megszállás az egyetlen “állandósultan ideiglenes” jelenség. Izrael függetlenné válását, illetve a nakbát követően az ENSZ 1949-ben azzal a céllal hozta létre a palesztinai menekülteket segítő szervezetét (United Nations Relief and Works Agency for Palestine Refugees, UNRWA), hogy számukra átmeneti ellátást nyújson, amíg az otthonukba vissza nem térhetnek. Miután erre nem kerülhett sor, szerepe az évtizedek során állandósult. A szervezet az izraeli adminisztrációval, illetve az izraeli hadsereggel 1967-ben került kapcsolatba először, amikor a Gázai-övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben lassan városrészekké fejlődött UNRWA-menekülttáborok is izraeli megszállás alá kerültek.
Az UNRWA által ellátott menekültek kezdeti létszáma (750 ezer fő) napjainkra 5,9 millió főre duzzadt, miközben az ENSZ Közgyűlés 1949-ben elfogadott, 194. (III) sz. határozatában foglalt ún. visszatérési jog – amelynek Izrael által történő korabeli elfogadása ENSZ-tagként való felvételenek a feltétele lett – az 1990-es években az olsói bekefolyamattal, illetve a Palesztin Hatóság létrejöttével kiszorult a nemzetközi köztudatból. Miután a palesztin nép maga is ragaszkodik a visszatérés jogának eszméjéhez, és a növekvő lélekszámú palesztin menekültnépesség sorsát nem sikerült jogilag rendezni, az utóbbi években egyre komolyabb finaniszírozási gondokkal küzdő UNRWA szerepe meglehetősen ellentmondásossá vált. Az elvileg nemzetközinek tekintett segélyszervezet nem csupán palesztinok tízezreit foglalkoztatja annak érdekében, hogy az UNRWA-menekültek oktatási és egészségügyi ellátáshoz jussanak, de egyben a palesztin kérdés megoldatlanságának – így a visszatérési jognak is – a politikai szimbóluma lett.
Arról, hogy a Gázai-övezetben milyen volt az UNRWA és az ott 2007 óta izraeli felügyelet alatt regnáló, szociális ellátást nyújtó, ám azzal együtt a saját lakosságát félelemben tartó Hamász viszonya a hétköznapokban, nincsenek biztos ismereteink. Bár a Netanjahu-kormány politikájának következtében a Hamász nem feltétlenül szorult rá az UNRWA erőforrásaira 2023. október 7-ét megelőzően, Izrael az utóbbi egy évben már terrorszervezetként jellemezte az UNRWA-t is, amire hivatkozva végül fel is függesztette annak izraeli működését.
Az UNRWA vezetése, illetve egy 2024 tavaszán lefolytatott független vizsgálat (a Colonna-jelentés) szerint a szervezet teljes munkavállalói állományához képest az UNRWA-alkalmazottként gyanútlanul foglalkozatott Hamász-aktivisták száma valójában elenyésző lehet. A szervezet munkavállalóinak a listáját évek óta közlik Izraellel, illetve belső biztonsági szűrésnek is alávetik, hogy megfeleljenek a terrorizmus elleni küzdelem nevében hozott jogszabályoknak, a donorok elvárásainak, és a humanitárius szektort által konfliktusövezetekben alkalmazott kockázatminimalizálási mechanizmusoknak. Tény ugyanakkor, hogy az övezetben az erőszakalkalmazás monopóliuma 2023. október 7-ig a Hamász kezében volt, és más térségbeli példák is igazolják, hogy a humanitárius, rendfenntartói és katonai dimenziók nem egyszerűen szétválaszthatók egymástól az egyes szereplők tevékenységében.
Az UNRWA izraeli működését felfüggesztő két jogszabály meglehetősen ellentmondásos. Egyfelől, ellentétben a jelenleg kormányon lévő jobboldali politikai elittel, az izraeli biztonsági establishment egy része osztja a donorok azon álláspontját, miszerint az UNRWA az az intézmény, amelynek megvannak a kapacitásai a szükséges humanitárius segélyezés lebonyolítására — ami Izraelnek is érdeke. Másfelől a jogszabályok betű szerint csak az ENSZ-szervezetek jeruzsálemi központja (UNSCO), illetve egyetlen kelet-jeruzsálemi menekülttábor (Shuafat) vonatkozásában járnak változással, mivel az azokban jelölt területi hatály (“Izrael szuverén területe”) jelenleg még az izraeli törvények szerint sem terjed ki a Gázai-övezetre vagy Ciszjordániára. Más kérdés, hogy az UNRWA tevékenységét az utóbbi területeken így is megnehezítheti vagy ellehetetlenítheti az új szabályok érvényesítése, ha megvonják alkalmazottaitól a diplomáciai státust, és a segélyszállítmányai nem jutnak be a gázai területre.
A helyzet iróniája, hogy az UNRWA-ra vonatkozó évtizedes kritikák szerint a nemzetközi segélyek, illetve a Gázai-övezetbe érkező humanitárius támogatás, bár látszólag a palesztinok szenvedését enyhítették, valójában növelték a palesztin nép kiszolgáltatottságát politikai értelemben, és az izraeli megszállást finanszírozták.