Narratives and attitudes concerning Ukraine in Hungary / Hazai narratívák és attitűdök Ukrajnával kapcsolatban
The sources of negative sentiment / A negatív beállítódás forrásairól (D. Takácsy)
By Dorka Takácsy (PhD Student, International Relations and Political Science Doctoral School, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
It is remarkably easy to come across negative content about Ukraine in Hungarian public and pro-government media. For instance: “Ukraine is in big trouble: Zelenskyy is once again pathetically begging” was a headline on Origo.hu on October 31.
Widespread negative views of Ukraine in Hungarian society are largely a result of disinformation campaigns and propaganda orchestrated by Russia. The latter are channelled in various ways, including in coverage of the above type, and thus amplified, by the Hungarian government. The messaging involved capitalizes on the public’s economic anxieties and its lack of knowledge concerning Ukraine, effectively eroding the population’s empathy with Ukrainians even among opposition voters.
A recent study, conducted by the Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy involving focus group research, confirms that the pervasive negative sentiment towards Ukraine in Hungary is rooted neither in personal experience, nor in historical grievances. It is to a great extent the product of top-down government communications, and aligns with the government's agenda — for example, the widespread view that “Ukraine gets the EU subsidies that Hungary should have received” or that the ills of the Hungarian economy are due to “war inflation.”
The government leverages its control over a centralized media landscape to transmit and amplify anti-Ukrainian messaging. The latter has also made it into the so-called “national consultations” (NC), which are essentially government-sponsored direct marketing campaigns — via direct mail and, more recently, online — disguised as a mixture of public opinion polling and direct democracy. The NC questionnaire of November 2023 targeted primarily “Brussels” with guided questions asserting that it “wants even more money to support Ukraine” or that it “wants to allow imports of genetically modified Ukrainian grain.” Such efforts are also accompanied by massive advertising blitzes, for example in the form of saturation messaging via YouTube, often using misleading information to reinforce desired narratives.
I provide an overview of these dynamics in a recent policy paper, which I had the pleasure of authoring for the Casimir Pulaski Foundation. I explored there the most prevalent anti-Ukrainian narratives in Hungary, reviewing the existing studies and public opinion polls about Hungarian society’s beliefs and attitudes concerning Ukraine and Ukrainians, along with analyses of the narratives present in the Hungarian information space. The paper offers some policy recommendations, too, as to how to counter the impact of Ukraine-related disinformation on Hungarian society.
Also on Ukraine, from Geo-Polemic:
North Korean troops in Kursk, and international law (T. Hoffmann)
Ukraine, Lessons Learned: Drones & war preparedness (P. Marton)
Magyar nyelvű változatban:
Meglehetősen könnyen lehet találkozni Ukrajnával kapcsolatos negatív tartalommal a magyar köz- és kormánypárti médiában. Hogy csak egy friss példát említsünk, az alábbi szalagcímmel közölt cikket az Origo.hu október 31-én: “Nagy bajban Ukrajna: Zelenszkij ismét szánalmas könyörgésbe kezdett.”
A magyar társadalomban Ukrajnával kapcsolatban elterjedt negatív nézetek közvetve vagy közvetlenül az Oroszország által szervezett dezinformációs kampányok és propaganda eredményének tudhatók be. Ezeket a magyar kormányzat kommunikációja közvetíti, például a fentihez hasonló tudósítások révén, és ez által fel is erősíti, a közvélemény gazdasági természetű félelmeire és az Ukrajnával kapcsolatos ismereteknek a hiányára építve, hatékonyan ásva alá a lakosság ukránok iránti együttérző-képességét még az ellenzéki szavazók táborában is.
Az Euro-atlanti Integráció és Demokrácia Központ (CEID) közelmúltban végzett kutatása is — egyebek mellett fókuszcsoportos vizsgálat bevonásával — azt mutatta ki, hogy az Ukrajnával kapcsolatos, Magyarországon elterjedt negatív attitűdök nem személyes tapasztalatokban vagy történelmi sérelmekben gyökereznek. Nagy mértékben a felülről lefelé irányuló kormányzati kommunikáció termékei, és illeszkednek a kormány aktuális napirendjéhez, így például azon nézetek, miszerint „Ukrajna kapja azt az EU-s támogatást, amit Magyarországnak kellett volna”, vagy hogy a magyar gazdaság bajainak forrása „a háborús infláció”.
A kormány kihasználja a központosított médiatér feletti ellenőrzését, hogy továbbítsa és felerősítse az ukránellenes üzeneteket. Utóbbiak még az úgynevezett “nemzeti konzultáció” folyamatába is bekerültek — ami pedig lényegében a közvélemény-kutatás és a közvetlen demokrácia keverékének beállított kormányzati direktmarketing (DM) levélkampánynak felel meg. A 2023. novemberi konzultációs kérdőív elsődlegesen “Brüsszelt” célozta irányított kérdéseivel, mondván, hogy az “még több pénzt akar Ukrajna támogatására”, vagy hogy “be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát”. Az Ukrajnával kapcsolatos üzenetek terjesztését reklámozással is támogatják, például a YouTube-on keresztül, szaturációs jelleggel, gyakran félrevezető információkat közölve a kívánatos narratívák megerősítésére.
Ezekről a dinamikákról adok áttekintést egy nemrég megjelent szakpolitikai tanulmányban, melyet a Casimir Pulaski Alapítvány számára volt szerencsém elkészíteni. A magyar társadalom releváns meggyőződéseiről szóló tanulmányokat és közvélemény-kutatásokat áttekintve azonosítottam a Magyarországon legelterjedtebb ukránellenes narratívákat, elemezve az Ukrajnával és az ukránokkal kapcsolatos attitűdöket, valamint a magyar információs térben meghatározó narratívákat. A tanulmány néhány ajánlást is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehet ellensúlyozni az Ukrajnával kapcsolatos félretájékoztatás hatását a magyar társadalomra.