Vučić in Moscow / Vučić Moszkvában
Signalling from the Kremlin's shadow / Jeladás a Kreml árnyékából (V. Petsinis)
By Vassilis Petsinis (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
To comprehend why Serbian president Aleksandar Vučić travelled to Moscow for the “Victory Day” parade, after he skipped the BRICS Summit held in Kazan last year, one should consider two things, which are interrelated: his assessment of the most recent developments in global politics, coupled with urgent concerns in Serbian domestic politics.
The Trump administration in the U.S. seems bound to pursue a new foreign policy implying a prospectively — at least occasionally — antagonistic stance vis-à-vis the EU. This is a positive development for politicians like Aleksandar Vučić who would like to pursue a foreign policy anchored in multi-polarity: oscillating between Western and “alternative” partners, with a preference for an international system where actors such as Russia and China enjoy an invigorated status vis-à-vis the U.S. and the EU.
Serbia is the only state in the world enjoying the benefits of a free trade agreement with both the EU and Russia, and Vučić would like to keep things that way. The decision by Slovak PM Robert Fico, the head of government of an EU Member State, to travel to Moscow must have alleviated somewhat Vučić’s concerns about any prospective punitive reaction from Brussels. He eagerly exploited the opportunity to record a joint video message from the Russian capital together with his Slovak colleague. Even so, he felt the need to explicitly reconfirm to all stakeholders the continuation of a multi-vector foreign policy. He stated:
“the country will continue on its path, both its European path and every other course previously established. And if someone has to pay the price, it will be me, not Serbia.”
The Serbian opposition have long been accusing the EU of recognizing Vučić’s rule in Serbia as a guarantee of stability, thereby condoning his swing towards authoritarianism. Nevertheless, the latest wave of anti-government protests in Serbia has been gaining solidarity among various factions in Brussels and Strasbourg. This culminated in a resolution, adopted by the European Parliament on May 7th, 2025, that voiced concerns over an authoritarian turn in Serbia.
The shifting mood must have alarmed Vučič that it might be useful to signal the availability of alternative sources of external support from the global “illiberal continuum” at this point: the continuum extending from European “illiberal democracies” (e.g., Hungary) all the way to consolidated autocracies (e.g., in Turkey and Russia).
Most likely this is why Vučić went to Moscow. For the same reason due to which he has recently been strengthening his links to Turkish President Recep Tayyip Erdogan and to the government of Hungarian PM Viktor Orbán. The latter are not only economic and trading partners for him — they share a similar set of concerns in international and domestic politics.
Magyar nyelvű változatban:
Ahhoz, hogy megértsük, miért utazott Aleksandar Vučić szerb elnök Moszkvába, a „Győzelem Napja” alkalmából megtartott felvonulásra — azok után, hogy pedig tavaly kihagyta a Kazanban megtartott oroszországi BRICS-csúcstalálkozót — két, egymással összefüggő szempontot kell megértenünk: azt, ahogyan Vučić a világpolitika legújabb fejleményeit értékeli, valamint a belpolitikai természetű aggályait.
Úgy tűnik, hogy a Trump-kormányzat olyan új alapokra helyezi az amerikai külpolitikát, aminek következtében az olykor akár ellenlábasi pozícióba is kerülhet az EU-val szemben. Ez történetesen egy pozitív fejlemény az olyan politikus szemével, mint amilyen Aleksandar Vučić, aki a multipolaritás közegében lavírozó külpolitikára törekszik, a nyugati és az „alternatív” partnerek között ingadozva, és egy olyan nemzetközi rendszert preferál, ahol Oroszország és Kína megerősödött státuszt élveznek az USA-val és az EU-val szemben.
Szerbia az egyetlen állam a világon, amely az EU-val és Oroszországgal is élvezheti a szabadkereskedelem előnyeit, és Vučić szeretné, ha ez így is maradna. Robert Fico szlovák miniszterelnök döntése — egy EU-tagállam kormányfőjeként —, hogy Moszkvába utazik, némileg enyhíthette Vučić aggodalmait Brüsszel esetleges büntető jellegű válaszlépéseivel kapcsolatban. A szerb elnök ezért lelkesen élt is a lehetőséggel, hogy szlovák kollégájával együtt közös videóüzenetet küldjenek az orosz fővárosból. Közben ugyanakkor szükségét érezte, hogy megerősítse minden érdekelt fél számára a multi-vektoriális szerb külpolitika melletti kitartását. Mint kijelentette:
„az ország folytatni fogja a saját útját, mind az európai útját, mind pedig minden más, korábban kijelölt útat. És ha valakinek meg kell fizetnie ennek az árát, az én leszek, nem pedig Szerbia”.
A szerbiai ellenzék régóta azzal vádolja az EU-t, hogy Vučić szerbiai uralmát a stabilitás garanciájaként kezeli, és ebből következőleg elnézi a tekintélyelvűség felé való elmozdulását. A kormányellenes szerbiai tüntetések legújabb hulláma azonban szolidaritást váltott ki egyes brüsszeli és strasbourgi frakciók soraiban. Ez egy 2025. május 7-én elfogadott állásfoglalásban csúcsosodott ki, amelyben az Európai Parlament az aggodalmának adott hangot egy Szerbiában bekövetkező tekintélyelvű fordulat lehetősége miatt.
A változóban lévő hangulat riaszthatta meg Vučičot, arra a megfontolásra ösztökélve őt, hogy ezen a ponton hasznos lehet az alternatív külső támogatás elérhetőségét jelezni a globális „illiberális kontinuum” részéről, értve utóbbin az európai „illiberális demokráciáktól” (l. Magyarország) egészen a konszolidált autokráciákig (l. Törökország és Oroszország) terjedő spektrumot.
Valószínűleg ezért ment tehát Vučić Moszkvába. Ugyanazért, amiért az utóbbi időben következetesen erősítgette a kapcsolatait Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Orbán Viktor kormányával is. Utóbbiak nem kizárólag gazdasági és kereskedelmi partnert jelentenek számára — hasonló kül- és belpolitikai megfontolások vezetik mindannyiukat.