Why Serbian President Vučić didn't go to the BRICS Summit / Miért nem látogatott el Vučić szerb elnök a BRICS-csúcsra?
Vučić's absence at the Kazan meeting / Vučić távolmaradása a kazanyi találkozótól (V. Petsinis)
By Vassilis Petsinis (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
There was much press coverage this week of Serbian President Aleksandar Vučić not going to the BRICS Summit in Kazan, Russia.
The context seemingly making this noteworthy is that, ever since it consolidated its grip on power in the mid-2010s, the ruling Serbian Progressive Party (Srpska napredna stranka, SNS) has insisted on a „non-aligned”' foreign policy of seeking engagement with Western and non-Western global actors alike. Vučić himself justifies this as a „foreign policy suited to the demands of a constantly changing world and the emerging multipolar international system.”
Serbia has indeed cooperated with Moscow in energy-related areas. It does not apply economic sanctions against Russia, and it has enjoyed the Kremlin's backing for its efforts against the diplomatic recognition of Kosovo. Belgrade seeks a special relationship with China and India, too. Thus, Vučić's decision not to travel to Kazan may be surprising to some. Yet it should certainly not be interpreted as „snubbing the BRICS.” Instead, it was primarily a gesture to Brussels implying that the Serbian government is not interested in abandoning its accession trajectory to the EU.
The decision is but the latest example of Belgrade's persistent „balancing act,” in this case concerning Russia and the EU. The Serbian government generally aims to refrain from decisions that might alienate Brussels, and seeks to disperse allegations that Serbia would be Russia's most potent Trojan horse if admitted into EU structures, or that it may not be interested in joining the EU in the first place. The EU remains Belgrade's largest economic partner (including Germany, Austria, Italy, and Slovenia in particular). Also significant economically is the „remittances factor,” given the vibrant Serbian diaspora based in several EU member states (mainly in Central Europe and Scandinavia).
One should keep in mind that, accordingly, and in contrast to, say, PM Viktor Orbán of Hungary, Aleksandar Vučić has refrained from meeting with Vladimir Putin since Russia commenced its full-scale invasion of Ukraine in February 2022. The two statesmen only held a brief telephone conversation, several days ago. Meanwhile, Ukraine’s First Lady Olena Zelenska had a cordial meeting with Serbia's presidential couple in Belgrade on 13 May 2024, and, throughout 2023 and 2024, recurring allegations have surfaced in the international press that Serbia has been arming Kyiv „under the table.”
Magyar nyelvű változatban:
A sajtó sokat foglalkozott a héten azzal, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök nem ment el az oroszországi Kazanyban megrendezett BRICS-csúcsra.
A kontextus, amely látszólag említésre méltóvá teszi ezt: mióta a 2010-es évek közepén megszilárdította a hatalmát, a kormányzó Szerb Haladó Párt (Srpska napredna stranka, SNS) ragaszkodott egy olyan, „el nem kötelezett” külpolitikához, mely a jelentős nyugati és a nem-nyugati szereplőkkel egyaránt építeni igyekszik a kapcsolatokat. Maga Vučić is kifejtette, hogy szerinte ez „a folyamatosan változó világhoz és a kialakulóban lévő többpólusú nemzetközi rendszer igényeihez megfelelően igazodó külpolitika”.
Szerbia valóban együttműködik Moszkvával az energiával kapcsolatos területeken. Nem alkalmaz gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben, és élvezi a Kreml támogatását a Koszovó diplomáciai elismerése ellen tett erőfeszítéseihez. Belgrád különleges kapcsolatra törekszik Kínával és Indiával is. Így Vučić azon döntése, hogy nem utazik Kazanyba, meglepő lehet egyesek számára, de semmiképpen sem értelmezhető „a BRICS-országok mellőzéseként”. Inkább egy gesztus Brüsszel felé, mely azt üzeni, hogy a szerb kormány nem kíván lemondani az EU-csatlakozási pályáról.
Kazany kihagyása így újabb eleme Belgrád kitartó egyensúlyozásának, jelen esetben az EU és Oroszország között. A szerb kormány általában is tartózkodik az olyan döntésektől, amelyek elidegeníthetnék Brüsszelt, és igyekszik eloszlatni azokat a vélelmeket, melyek szerint Szerbia lenne Oroszország legerősebb trójai falova, ha bejutna az uniós struktúrákba, vagy hogy esetleg nem is érdekelt az EU-csatlakozásban. Az EU továbbra is Belgrád legnagyobb gazdasági partnere (ideértve különösen Németországot, Ausztriát, Olaszországot és Szlovéniát). Emellett szintén jelentős Szerbia számára gazdasági szempontból a hazautalások tényezője, tekintettel a több EU-tagállamban (elsősorban Közép-Európában és Skandináviában) élő, nagy lélekszámú szerb diaszpórára.
Ennek megfelelően — Orbán Viktor miniszterelnökkel ellentétben — Aleksandar Vučić tartózkodott attól, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal, mióta Oroszország megindította Ukrajna elleni nyílt invázióját 2022 februárjában. A két államférfi csak telefonon beszélt egymással, néhány nappal ez előtt. Eközben Olena Zelenska ukrán first lady szívélyes megbeszélést folytatott a szerb elnöki házaspárral Belgrádban, idén május 13-án; 2023 és 2024 folyamán pedig a nemzetközi sajtóban újra és újra értesülések jelent meg arra vonatkozóan, hogy Szerbia titokban katonai támogatást nyújt Kijevnek, úgymond „az asztal alatt”.