The future of Syrians in Europe / A szíriaiak jövője Európában
When does a conflict zone become post-conflict? / Mikor lesz "konfliktus utánivá" egy konfliktusövezet? (D. Vékony)
By Dániel Vékony (Assistant Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
German and other western European countries are putting on hold decisions on asylum applications from Syrians now that the Assad regime has collapsed. There are also growing calls from some politicians to send Syrians back to their home country as soon as possible.
In certain ways, a fresh look at how Syrian asylum claims are considered makes sense. It is very likely that some of the perpetrators of the regime’s crimes would try to leave Syria under false identities to claim asylum in other countries, including in Europe. Granting asylum to such individuals would be a mistake. Moreover, given that Syria is in ruins, the population there will need doctors, engineers and other hard-working people to rebuild the country. Syirans with expertise returning to their homeland could be beneficial to the country’s recovery.
On the other hand, freezing the processing of all claims from Syrians, including those that had been submitted before the fall of the regime, is morally questionable, not to speak of the implications of deporting people into a conflict zone. Syria is still in a state of flux. There are positive messages coming from the leaders of Hayat Tahrir al-Sham about an inclusive vision they have for Syria and its heterogenous population. However, it is too early to see whether the country would actually be safe for the people and the social groups that do not share the Sunni Islamists’ views or identity.
Syria may not even have well-functioning state institutions for a long time. Meanwhile, the global economy is struggling, and it is not clear who would foot the bill of rebuilding Syria in the coming decades. Remittances from Syrians living in the West may make a meaningful contribution to the process, whereas repatriation on an industrial scale would only contribute to further instability and is a known channel towards radicalization. Migratory pressure may even grow in the long run if Syria falls back into civil war later on.
The presence of Syrian refugees has been, in some ways, a burden for western countries for almost a decade. Taking Germany as a case in point, Syrian refugees needed many years to meaningfully integrate into the job market there, and it took the German state institutions many years to deal with the influx of Syrians. If the people concerned are forced to leave Germany, all that investment will be lost. Tax and social security contributions as a return on that investment will not be realised. Given Germany’s rapidly aging population, this may be significant.
Many Syrians who arrived to Germany in the past years are highly educated. According to Germany’s Minister of the Interior Nancy Faeser, if Syrians are forced to leave (or choose to leave), this may have a shock effect on the German healthcare system, as there are currently more than 6,000 active Syrian medical doctors working in the German healthcare system.
Thus, there should be a much more open and meaningful debate on the contribution of Syrian refugees to German and other European economies and societies, and how their presence or potential absence would impact on the various stakeholders involved.
Magyar nyelvű változatban:
Németország és más nyugat-európai országok is úgy döntöttek, befagyasztják a szíriaiak menedékkérelmével kapcsolatos eljárásokat az új helyzetben, miután az Aszad-rezsim összeomlott. Egyre több politikus arra szólít fel, hogy a szíriaiakat mielőbb küldjék vissza a hazájukba.
Bizonyos szempontból van értelme friss szemmel rápillantani a menedékjog iránti kérelmek elbírálásának ügyére. Nagyon valószínű, hogy a rezsim bűntetteinek egyes elkövetői hamis személyazonosságot felvéve megpróbálják majd elhagyni Szíriát, hogy más országokban, például Európában keressenek menedéket. Hiba lenne menedékjogot adni ezeknek az embereknek. Emellett pedig, tekintettel arra, hogy Szíria romokban hever, az ottani lakosságnak orvosokra, mérnökökre és más keményen dolgozó emberekre lesz szüksége az ország újjáépítéséhez. Ha a szakértelemmel bíró szíriaiak visszatérnek, az segíthet beteljesíteni a kilábalást a jelenlegi körülmények közül.
Másfelől viszont morálisan nagyon is megkérdőjelezhető az összes kérelem befagyasztása, köztük azoké is, akik még a rendszer bukása előtt nyújtották be a kérelmüket — nem beszélve arról, milyen eljárás egy konfliktusövezetbe deportálni embereket. Szíriában a helyzet továbbra is változóban. Pozitív üzenetek érkeztek ugyan a Hajat Tahrír al-Sám vezetőitől Szíria jövőjéről és heterogén lakosságának békés együttéléséről, azt azonban nagyon korai lenne ebbe belelátni, hogy ténylegesen biztonságban lesznek-e azok, akik nem osztják a szunnita iszlamisták nézeteit vagy identitását.
Szíriának várhatóan még sokáig nem lesznek jól működő állami intézményei. Eközben a világgazdaság nehézségekkel küzd, és nem világos, ki állná Szíria újjáépítésének a számláját a következő évtizedekben. A nyugaton élő szíriaiak hazautalásai mindenesetre hozzájárulhatnak a folyamathoz. Az ipari léptékű hazatelepítés további instabilitáshoz vezethet, és a radikalizálódás felé is jól előreláthatóan utat nyit. A migrációs nyomás pedig hosszú távon akár nőhet is, ha Szíriában kiújul a polgárháború.
A szíriai menekültek jelenléte sok szempontból teher a nyugati országok számára, immár közel egy évtizede. Németországot véve példaként, a menekülteknek évekre volt szükségük, mire érdemben beilleszkedtek az ottani munkaerőpiacra, a német állami intézményeknek pedig sok évbe telt, míg megbirkóztak a szíriaiak beáramlásával. Ha az érintettek kénytelenek elhagyni Németországot, mindez a befektetés elvész. A máskülönben várható adó- és járulékbefizetések is elmaradnak, azzal együtt pedig a megtérülés egy leginkább kézzelfogható része. Tekintettel Németország gyorsan öregedő népességére, ez nem jelentéktelen kérdés.
Sok szíriai, aki az elmúlt években érkezett Németországba, magasan képzett. Nancy Faeser német belügyminiszter szerint abban az esetben, ha a szíriaiak távozásra kényszerülnének (vagy a távozás mellett döntenének), a német egészségügyi rendszer komoly megrázkódtatásra számíthat, mivel jelenleg több mint 6000 szíriai orvos dolgozik az ottani egészségügyi intézményekben.
Ennélfogva tehát sokkal nyitottabb és tartalmasabb vitát kellene lefolytatni arról, hogy a szíriai menekültek mit adnak a német és más európai gazdaságok és társadalmak számára, valamint arról, hogy az esetleges hiányuk milyen hatással lenne az érintett felekre.