What the Dnipro missile strike signals / Amit a Dnyipro elleni rakétacsapás jelez
Interpreting Russia's actions / Az orosz lépés értelmezése (P. Marton)
By Péter Marton (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
The process of communication always carries intended as well as unintended consequences. Russia’s Dnipro missile strike this week was no exception, since all action is communicative action. Unintended elements derive not only from the diversity of the receivers who may be subjectively reading a message in their own different ways. Some unintentionality is inherent to the signals being sent. The list below presents five important instances of the latter kind, based partly on the known facts of what happened, and partly on Putin’s verbal communication (which shall be quoted under each point).
(1) The missile strike was a “test in field conditions.” ➵ Russia did not demonstrate an existing capability that would be abundantly available to them. It demonstrated a prospective capability.
(2) Seeking justification with reference to how Ukrainians with the help of NATO countries “attacked military facilities inside the Russian Federation ... From that point onward, as we have repeatedly emphasized in prior communications, the regional conflict in Ukraine … has assumed elements of a global nature.” ➵ More interesting than Putin’s gaslighting omission of massive support to Russia from North Korea and Iran is the implication that attacking Russian military facilities with the same U.S. and British weapons inside Crimea was, apparently, not “inside the Russian Federation” even in Moscow’s understanding.
(3) “We … carried out tests of one of Russia's latest medium-range missile systems.” ➵ Russia launched a nuclear-capable MIRV missile at Dnipro (one with warheads carried by multiple independently targetable reentry vehicles). It is called “Oreshnik,” and derives from the earlier RS-26 Rubezh (NATO designation: SS-X-31), with a range of up to 3,000 km. The latter was developed from its Soviet predecessor from 2008 most likely for strikes at shorter ranges to begin with. In line with this, the “Oreshnik” strike on Dnipro took place at a “shorter” range of around 800 kilometers, which is relevant per INF (Treaty on the Elimination of Intermediate-Range Nuclear Forces) terms. Along with the ancestor RS-26, we are thus talking about a missile program that existed in breach of the INF Treaty long before Donald Trump quit that agreement in 2019. The INF Treaty itself was, as this demonstrates, one of many-many treaties that the Soviet Union and Russia nominally adhered to, to constrain the West, while never having the intention to actually abide by them. (Which may be food for thought in the context of plans by some for a land-for-peace agreement with Moscow.)
(4) “There are no means of countering such weapons today.” ➵ Actually, there are means for that, albeit costly and scarce. But chances are that Russia will never face having to evade them in Ukraine. For example, of the U.S. THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) systems, there are only seven that are active, and one of those is defending Israel. So the Russian grandstanding is for layman audiences in the West.
(5) “In the city of Dnepropetrovsk, Ukraine, one of the largest and most famous industrial complexes from the Soviet Union era, which continues to produce missiles and other armaments, was hit.” ➵ The signal to Ukraine is that their own defence industrial base is prospectively going to be attacked more effectively and intensely, in a future where military assistance from the U.S and others will be less certainly available.
Photo (author’s own): A hint to those interested in what “Oreshnik” (hazel) visually signals as the name of a MIRVed missile.
Magyar nyelvű változatban:
A kommunikációs folyamatoknak mindig vannak szándékos és nem szándékolt következményei is. Ez alól Oroszország e heti Dnyipro elleni rakétacsapása sem kivétel, hiszen minden cselekvés hordoz magában közléseket is. Az ilyen értelemben nem szándékolt hatások nemcsak abból származnak, hogy a dolgokat a jelzéseket befogadó felek a maguk módján értelmezik, szubjektíven. Eleve a jelzésekből is következnek ilyenek. Az alábbi lista az utóbbi jellegű elemek öt fontos példáját sorolja fel, részben a történtekkel kapcsolatban ismert tényekre, részben Putyin ezt kísérő verbális kommunikációjára alapozva (amit idézünk is minden egyes pontnál).
(1) Ami történt, „terepkörülmények között elvégzett fegyverteszt” volt. ➵ Oroszország nem egy jelentős léptékben rendelkezésre álló, meglévő képességet demonstrált. Leendő képességet mutatott be.
(2) Igazoláskeresés arra hivatkozva, hogy az ukránok NATO-országok segítségével „katonai létesítményeket támadtak meg az Orosz Föderáción belül… Ettől kezdve, amint azt a korábbi kommunikációink során többször is hangsúlyoztuk, az ukrajnai regionális konfliktus… globális karaktert öltött.” ➵ Az irániak és az észak-koreaiak szerepét elhallgató manipulatív süketelésnél érdekesebb itt a vélhetően akaratlan utalás, miszerint a Krím-félszigeten belüli orosz katonai létesítmények megtámadása a szóban forgó amerikai és brit fegyverekkel még Moszkva értelmezésében sem feltétlenül „az Orosz Föderáción belül” történt.
(3) „Teszteket végeztünk Oroszország egyik legújabb közepes hatótávolságú rakétarendszerén.” ➵ Oroszország egy közepes hatótávolságú, nukleáris robbanófejeket is hordozni képes, MIRV-es rakétát indított Dnyipro ellen (melynek robbanófejeit több, egymástól függetlenül célozható visszatérő egység juttatja célba). “Oresnyiknek” hívják, és a korábbi RS-26 Rubezsből (NATO-jelölés: SS-X-31) származtatható eszköz. Hatótávolsága ennek megfelelően akár 3000 km is lehet, de az RS-26-ot a szovjet elődjéből 2008-tól kezdődően ténylegesen alighanem eleve rövidebb hatótávolságú csapásokra fejlesztették ki. Dnyiprót is a (“közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris erők felszámolásáról szóló”) INF-szerződés terminusai szerinti “rövidebb”, mintegy 800 kilométeres távolságból támadták most. Az Oresnyik/RS-26 együttesen tehát egy olyan rakétarendszer-fejlesztés, amelyre az INF-szerződés megsértésével került sor, már jóval azelőtt, hogy amerikai részről Donald Trump 2019-ben felmondta ezt a megállapodást. Maga az INF-szerződés pedig így egy volt a sok közül, amelyeknek a Szovjetunió és később Oroszország névlegesen a részese volt, de csak annak érdekében, hogy ezzel korlátozzák a Nyugatot, miközben egyébként soha nem állt szándékukban ténylegesen betartani ezeket. (Ami messzire visz, ha ebbe jobban belegondolunk az orosz területszerzéseket jóváhagyó békemegállapodás-tervezetek kontextusában.)
(4) „Ma nincs mód az ilyen fegyverek elhárítására.” ➵ Valójában vannak erre megfelelő eszközök, bár drágák és szűkösek is. Csak éppen valószínű, hogy Oroszország soha nem fog velük szembenézni Ukrajnában. Például az Egyesült Államok THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rendszeréből összesen hét áll csak rendelkezésre, és ezek közül is az egyik Izraelt védi. Tehát a laikus nyugati közönség felé irányul ez a fajta orosz melldöngetés.
(5) „Az ukrajnai Dnyipropetrovszk városában találat érte a Szovjetunió korszakának egyik legnagyobb és leghíresebb ipari komplexumát, amely továbbra is rakétákat és egyéb fegyvereket gyárt.” ➵ A jelzés Ukrajna felé az, hogy a védelmi ipari bázisukat az orosz erők hatékonyabban és aktívabban fogják támadni a belátható jövőben, amikorra az Egyesült Államoktól kapott és egyéb külső katonai támogatás már kétségessé válhat.
Fotó (a szerző saját képe): azok számára, akik tűnődnek, mit üzen vizuálisan az “Oresnyik” (mogyoró) elnevezés egy MIRV-hordozó rakéta esetében.
