Two manipulated elections within one week: Races still open / Két manipulált választás egy héten belül: még nyitott a verseny
Elections in Moldova and Georgia / Választások Moldovában és Georgiában (A. Rácz)
By András Rácz (Senior Lecturer, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
Both the Moldovan presidential elections, held on 20 October, and the parliamentary elections in Georgia on 26 October, were marred by major irregularities and manipulation efforts. The geopolitical stakes of both elections concern whether the two countries stay on the path of European integration, or the process is arrested, serving the interests of Russia.
Interference on steroids: Moldova
In Moldova, coinciding with the vote, a referendum was also organized on whether EU accession ambitions should be included in the constitution. The latter was intended as a move to strengthen the position of the incumbent President Maia Sandu, as well as that of the government that is composed of pro-European parties, ahead of next year's parliamentary elections. Pre-election polls indicated that Sandu would win already in the first round, with her popularity exceeding 60%. The referendum was foreseen to be prospectively successful, too.
However, in the months preceding the elections, Russia conducted an interference campaign of unprecedented magnitude in cooperation with exiled pro-Russian oligarch Ilan Shor. In addition to massive, concentrated information campaigns, the votes of some 200,000 to 300,000 (!) Moldovan citizens — that is, approximately 10% of the 2.8 million voters — were bought via a complex scheme of regular financial transfers. Ahead of the elections, Moldovan police openly stated that the sheer scale of the interference exceeded their preventive capabilities. Having said that, it takes two to tango: the fact that so many Moldovan citizens were ready to sell their votes indicates that the importance of the democratic process is not yet fully embraced by all of society, to say the least.
Eventually, the "yes" votes on the referendum prevailed only very narrowly, with 50.35 per cent. Sandu massively underperformed compared to the pre-election polls: although she won, she did so only with 42.49%, while her main rival, the Russia-leaning Alexandr Stoianoglo, gathered nearly 26%. The runoff between the two will be held on 3 November.
Election rejected by the president: Georgia
Elections in Georgia have been characterized by the overwhelming informational and administrative dominance of the increasingly authoritarian, Russia-leaning Georgian Dream party that has been in government since 2012. The founder and honorary chairman of the party is the tycoon Bidzina Ivanishvili, whose wealth originates from his businesses in Russia in the years that followed the collapse of the Soviet Union.
The electoral process was distorted by several cases of violent incidents, ballot stuffing, multiple voting, and several other irregularities, all in favor of Georgian Dream. Exit poll results on 26 October indicated that the party would gain only some 40 to 42% of the votes cast, and that the four pro-European opposition parties together would thus easily defeat it. However, the final results announced by the Central Electoral Commission (CEC) gave 53.93% to Georgian Dream — enough for gaining absolute majority. This major, unusual difference between the exit polls and the announced outcome indicates that approximately 8 to 10% of all votes were possibly "redirected" by the CEC.
Outraged opposition supporters organized a major rally for 28 October. Speaking in front of the crowd, President Salome Zourabichvili openly called the election rigged, accused the government of trying to block Georgia's European integration, and demanded an investigation of the documented election violations. Several Western leaders spoke up in support of the democratic opposition, including US President Joe Biden, 13 EU foreign ministers, and many others. Meanwhile, Russia, as well as Hungary's Viktor Orbán, stood up for the incumbent administration of Prime Minister Irakli Kobakhidze.
The government agreed only to re-count votes in some districts, but otherwise rejected all accusations of manipulation. Opposition forces keep filing protest notes, are elaborating a joint strategy for achieving a rematch, and are gathering statistical and visual evidence of manipulations. Their next large demonstration is planned to take place on 4 November.
Hence, the race is still open both in Moldova and in Georgia. Regardless of which side ultimately prevails, the cases indicate that electoral manipulations, if massive enough, can divert even 8 to 10% of the ballots cast, and can very much change outcomes.
Magyar nyelvű változatban:
Mind az október 20-án megtartott moldovai elnökválasztást, mind az október 26-i grúziai parlamenti választást jelentős szabálytalanságok és manipuláció kísérték. Mindkét választás geopolitikai tétje az, hogy a két ország marad-e az európai integráció útján, vagy leáll a folyamat, ami Oroszország érdekeit szolgálná.
Beavatkozás a köbön: Moldova esete
Moldovában az elnökválasztással egy időben népszavazást is tartottak arról, hogy az EU-csatlakozási ambíciókat be kell-e építeni az alkotmányba. Ez utóbbi a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu, valamint az Európa-párti erőkből álló kormány pozícióját kívánta erősíteni a jövő évi parlamenti választások előtt. A választások előtti közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy Sandu már az első fordulóban nyerhet. Népszerűsége meghaladta a 60%-ot. A népszavazás szintén sikeresnek ígérkezett.
A választásokat megelőző hónapokban azonban Oroszország példátlan méretű beavatkozási kampányt indított a száműzött oroszbarát oligarchával, Ilan Sorral együttműködésben. A kiterjedt információs műveletek mellett mintegy 2-300 ezer (!) moldovai állampolgár szavazatát — azaz a 2,8 millió szavazó hozzávetőleg 10%-át — vásárolták meg rendszeres pénzátutalások komplex rendszerén keresztül. A moldovai rendőrség a választások előtt nyíltan kijelentette, hogy a beavatkozás már a léptékénél fogva is meghaladja a megelőző képességeiket. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a tény, hogy ennyi moldovai állampolgár kész volt eladni a szavazatát, azt jelzi, hogy a demokratikus folyamatok jelentőségét egyelőre nem igazán érzi át a társadalom egésze, finoman szólva.
A népszavazáson végül csak nagyon szűken, 50,35 százalékkal nyertek az "igen" szavazatok. Sandu eredménye jelentősen alulmúlta a választások előtti felméréseket: bár nyert, csak 42,49%-kal, míg legfőbb riválisa, az orosz orientációjú Alexandr Stoianoglo közel 26%-ot szerzett. A kettejük közötti visszavágót, azaz a választások második fordulóját november 3-án tartják.
Az elnök által elutasított választás: Georgia esete
A grúz választásokat a 2012 óta kormányon lévő, egyre inkább tekintélyelvű és Oroszország felé hajló Georgiai Álom párt elsöprő információs és adminisztratív fölénye jellemezte. A párt alapítója és tiszteletbeli elnöke Bidzina Ivanisvili iparmágnás, akinek vagyona a Szovjetunió összeomlását követő években Oroszországban felépített üzleti vállalkozásaiból származik.
A választási folyamatot több erőszakos incidens, ismeretlen eredetű szavazólapok urnákba tömködése, többszörös szavazás és számos egyéb szabálytalanság torzította, a Georgiai Álom számára kedvező módon. Az exit pollok október 26-i eredményei még azt mutatták, hogy csak a szavazatok 40-42 százalékát szerezte meg a jelenlegi kormányzó erő, és így a négy Európa-párti ellenzéki erő együttesen könnyen legyőzheti. A Központi Választási Bizottság (KVB) által kihirdetett végeredmény azonban 53,93 százalékot adott a Georgiai Álomnak, ami elegendő az abszolút többség megszerzéséhez. Ez a jelentős, szokatlan mértékű eltérés az exit pollok eredményétől arra utal, hogy az összes szavazat körülbelül 8-10%-át a KVB "átirányíthatta."
A felháborodott ellenzék támogatói tiltakozó gyűlést szerveztek október 28-ára. A tömeg előtt felszólaló Szalome Zurabisvili elnök nyíltan meghamisítottnak nevezte a választást, azzal vádolta a kormányt, hogy megpróbálja megakadályozni Georgia európai integrációját, és követelte a dokumentált választási jogsértések kivizsgálását. Több nyugati vezető is felszólalt a demokratikus ellenzék mellett, köztük Joe Biden amerikai elnök, tizenhárom európai uniós külügyminiszter és sokan mások. Eközben Oroszország — vagy éppen Magyarország részéről Orbán Viktor — kiállt Irakli Kobakhidze kormányfő hivatalban lévő kormánya mellett.
A grúz kormány csak néhány körzetben járult hozzá a szavazatok újraszámlálásához, egyébként elutasított minden, manipulációval kapcsolatos vádat. Az ellenzéki erők panaszbeadványokkal élnek, és közös stratégiát dolgoznak ki egy visszavágó kiharcolásának érdekében, valamint statisztikai és képi bizonyítékokat gyűjtenek a manipulációkról. A következő nagy demonstrációjukat november 4-én tartják.
A verseny így továbbra is nyitott, mind Moldovában, mind Georgiában. Függetlenül attól, hogy végül melyik oldal kerekedik felül, a két eset jól mutatja, hogy a tömeges választási manipuláció akár a leadott szavazatok 8-10%-át is eltérítheti, és nagymértékben alakíthatja a végeredményt.