The Putin-Trump meeting and the duty to arrest / A Putyin-Trump találkozó és a letartóztatás kötelessége
Complications from the perspective of international law / Bonyodalmak nemzetközi jogi szempontból (T. Hoffmann)
By Tamás Hoffmann (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
On March 17, 2023, Pre-Trial Chamber II of the International Criminal Court (ICC) issued an arrest warrant against the President of the Russian Federation, Vladimir Vladimirovich Putin, holding that there are reasonable grounds to believe that he is responsible for the war crime of unlawful deportation of population (children) and that of unlawful transfer of population (children) from occupied areas of Ukraine to the Russian Federation (under articles 8(2)(a)(vii) and 8(2)(b)(viii) of the Rome Statute).
The arrest warrant forced the Russian President to significantly reduce his state visits. For instance, Putin did not attend the 2023 and 2025 BRICS summits — in South Africa and Brazil, respectively — as neither country offered guarantees that the ICC arrest warrant would not be executed. The only member state of the International Criminal Court that violated its obligation under the Rome Statute by receiving the Russian head of state on September 3, 2024 was Mongolia, which emphasized that its energy dependence on Russia forced it to disregard the duty to arrest. Nevertheless, the European Union publicly expressed its regret that Mongolia failed to comply with its obligations to execute the arrest warrant, emphasizing that it supports “the investigations by the Prosecutor of the ICC in Ukraine and calls for full cooperation by all State Parties”.
Consequently, it was a somewhat unexpected turn of events that, on October 16, US President Donald Trump announced on his social media site that he would meet with Vladimir Putin in Budapest, Hungary, to discuss the war in Ukraine. While Hungary had previously received another head of state facing an ICC arrest warrant, namely, Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu, between April 3-6, 2025, and announced that it would withdraw from the International Criminal Court because the court had become “political”, it will remain an ICC Member State until June 2, 2026.
As I have previously explained concerning Benjamin Netanyahu’s visit, Hungary is obliged under international law, EU law and its own Fundamental Law to execute ICC arrest warrants and could even prosecute President Putin under the principle of universal jurisdiction. Indeed, the International Criminal Court has already determined that Hungary violated the Rome Statute by not arresting the Israeli Prime Minister.
Putin’s arrival would be therefore a clear violation of Hungary’s international obligations but the Hungarian government does not seem to be particularly concerned about the international rule of law. The Hungarian Foreign Minister emphasized that Hungary will ensure that the Russian President can enter the country and return afterwards. This, however, might prove complicated, as every single neighbouring state of Hungary is also an ICC member and thus, they should force President Putin’s plane to land and surrender him to the Hague. Unlike Hungary, they have yet to prove that they are ready to completely disregard their international obligations.
Magyar nyelvű változatban:
2023. március 17-én a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) II. Tárgyalás-előkészítő Tanácsa elfogatóparancsot adott ki az Orosz Föderáció elnöke, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin ellen, megállapítva, hogy a fennálló bizonyítékok alapján megfelelően alátámasztottan feltételezhető, hogy felelős lakosság (gyermekek) jogellenes deportálásának és lakosság (gyermekek) jogellenes átszállításának háborús bűncselekményéért Ukrajna megszállt területeiről az Orosz Föderációba (a Római Statútum 8. cikke (2) bekezdésének a) pontja vii. alpontja és 8. cikke (2) bekezdésének b) pontja viii. alpontja alapján).
A letartóztatási parancs miatt az orosz elnöknek jelentősen vissza kellett fogni állami látogatásait. Putyin nem vett részt a 2023-as és 2025-ös BRICS-csúcstalálkozón Dél-Afrikában és Brazíliában, mivel egyik ország sem garantálta számára, hogy az ICC letartóztatási parancsát nem hajtják majd végre. Az egyetlen tagállam, amely megsértette a Római Statútumban foglalt kötelezettségét azzal, hogy 2024. szeptember 3-án fogadta az orosz államfőt, Mongólia volt, amely hangsúlyozta, hogy Oroszországtól való energiafüggősége kényszerítette arra, hogy figyelmen kívül hagyják a kötelességüket. Ennek ellenére az Európai Unió nyilvánosan sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Mongólia nem teljesítette a letartóztatási parancs végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, és hangsúlyozta, hogy támogatja „az ICC ügyészének Ukrajnában folytatott nyomozását, és felszólítja az összes részes államot a teljes körű együttműködésre”.
Ennek következtében kissé váratlan fordulatot vett az események alakulása, amikor október 16-án Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában bejelentette, hogy Budapesten találkozik Vlagyimir Putyinnal, hogy megbeszéljék az ukrajnai háború lezárását. Bár Magyarország korábban már fogadott egy másik, az ICC elfogatóparancsával sújtott államfőt, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, 2025. április 3–6. között, és bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, mert az szerinte „átpolitizálódott”, 2026. június 2-áig továbbra is az ICC tagállama marad.
Ahogy Benjamin Netanjáhú látogatásával kapcsolatban már korábban kifejtettem, Magyarország a nemzetközi jog, az uniós jog és a saját alaptörvénye alapján is köteles végrehajtani az ICC elfogatóparancsait, és akár az egyetemes joghatóság elve alapján is bíróság elé állíthatná Putyin elnököt. A Nemzetközi Büntetőbíróság már megállapította, hogy Magyarország megsértette a Római Statútumot azzal, hogy nem tartóztatta le az izraeli miniszterelnököt.
Putyin vendégül látása tehát egyértelműen megsértené Magyarország nemzetközi kötelezettségeit, ám a magyar kormány nem mutat különösebben aggodalmat a nemzetközi jog megsértése kapcsán. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország biztosítani fogja, hogy az orosz elnök beutazhasson az országba, és utána visszatérhessen hazájába. Ez azonban bonyolult lehet, tekintve hogy Magyarország minden szomszédos állama szintén tagja az ICC-nek, és így kötelesek lennének Putyin elnök repülőgépét leszállítani és átadni őt Hágának. Ellentétben Magyarországgal, az érintett országok eddig nem bizonyították, hogy készek lennének teljesen figyelmen kívül hagyni a nemzetközi kötelezettségeiket.