The duty to arrest / A letartóztatás kötelessége

On the occasion of Israeli PM Benjamin Netanyahu's visit to Hungary / Benjamin Netanjáhú izraeli miniszterelnök magyarországi látogatása kapcsán (T. Hoffmann)

By Tamás Hoffmann (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)

< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >

On 30 March 2025, Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu confirmed at a press conference that he intends to implement US President Donald Trump's plan to relocate the two-million people of Gaza to neighbouring Arab states. The day after his open declaration of what possibly amounts to committing a crime against humanity was also a busy one: he had to leave the corruption trial against him to testify in another parallel criminal trial in which two of his close advisers have already been arrested by the Israeli prosecution.

Netanyahu could only be comforted by the fact that the next few days would be calmer, as he would be hosted by the Hungarian government in Budapest from 2 April until 6 April, when he would arrive for an official visit.

In this article, I will try to explain why the Israeli Prime Minister's visit to Hungary is legally inexcusable and why he should be arrested by the Hungarian prosecution authorities.

Flags lining the Széchenyi Chain Bridge on 2 April 2025 for the visit (photo by Sea Lion L. Ricsi)

Benjamin Netanyahu allegedly committed war crimes and crimes against humanity

On 21 November 2024, the Pre-Trial Chamber of the International Criminal Court (ICC) in The Hague issued a unanimous decision to issue an arrest warrant for Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu on suspicion of war crimes and crimes against humanity, rejecting the State of Israel's jurisdictional objections. The charges alleged that the Israeli Prime Minister was responsible for starving and deliberately targeting civilians in Gaza between 8 October 2023 and 20 May 2024, and for committing persecution, murder and other inhumane acts as crimes against humanity.

Because of the extreme political gravity of the case, the ICC Prosecutor also sought the opinion of a special panel of experts, including the living legend of international criminal law, Holocaust survivor Theodor Meron, former President of the International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia, before issuing the arrest warrant. The six-member panel unanimously held that the available evidence appeared to support the charges.

Hungary has a legal obligation to comply with the decisions of the International Criminal Court

On 6 November 2001, Hungary ratified the Rome Statute of the International Criminal Court, thereby making an international commitment to fulfil its obligations under the Statute, affirming that “the most serious crimes of concern to the international community as a whole must not go unpunished.” In 2016, Minister of Justice László Trócsányi stressed that "in the Court's case, Hungary took the position that it is absolutely necessary to bring the perpetrators of the most serious international crimes to justice in an international judicial forum in order to maintain international peace and security and to protect human rights."

Hungary's obligation to cooperate has also been accepted at the EU level. For example, on 26 June 2023, the Council of the European Union, with Hungary's participation, affirmed the obligation of “all States to ensure full cooperation with the Court, including by the prompt execution of outstanding arrest warrants.”

Therefore, despite the fact that Hungary has unfortunately still not promulgated the Rome Statute, it is obliged to comply with its rules. It is also obliged to do so by Hungarian constitutional rules, as Article Q(2) of the Fundamental Law states that "Hungary shall ensure the conformity of international law with Hungarian law in order to fulfil its obligations under international law."

Prime Minister Benjamin Netanyahu does not enjoy immunity in Hungary

International law did not originally allow for the prosecution of leaders of other states. Although the issue of immunity for heads of state and government remains controversial in international law literature, it is clear that there is a growing trend in international practice that immunity cannot be invoked for international crimes.

After the Second World War, the Nuremberg Principles adopted by the UN International Law Commission in 1950 stated that official position cannot be invoked in the commission of an international crime (Principle III). In 2002, the International Court of Justice in The Hague confirmed that state officials can be held accountable before international criminal tribunals, and in 2019 the ICC Appeals Chamber conclusively ruled that customary international legal rules end immunity for state officials for international crimes.

Since Article Q(3) of the Fundamental Law provides that "Hungary accepts the generally recognised rules of international law", the Israeli Prime Minister, who is a suspected perpetrator of international crimes, does not enjoy immunity from prosecution by the Hungarian authorities.

Ergo, the arrest warrant issued by the International Criminal Court must be executed

It follows from the above that Hungary has an international, European and constitutional obligation to execute the arrest warrant issued by the ICC. Even if the Hungarian procedural rules do not allow for this, the Hungarian legislator — especially in the presence of a permanent constitutional majority in Parliament — can implement (and could have implemented) the necessary legislative amendments at any time, even within a matter of days.

In addition, the arrest warrant can also be executed if a European Arrest Warrant is issued for Netanyahu by a European Union country. It is also enforceable if the warrant is circulated through Interpol.

Benjamin Netanyahu can also be prosecuted under the Hungarian Criminal Code in Hungary

Article 3(2)(ac) of the Hungarian Criminal Code allows for the initiation of criminal proceedings for international crimes committed abroad by non-Hungarian nationals with the approval of the Attorney General.

An arrest warrant issued by the International Criminal Court suspects the Israeli Prime Minister of having committed acts in violation of § 143 of the Criminal Code, as well as the war crimes of violence against protected persons (§ 149), assault on protected property (§ 153), and the war crime of pillage (§ 154). The Hungarian prosecutor's office should therefore initiate criminal proceedings against Benjamin Netanyahu either ex officio or on the basis of a complaint, even if the execution of an international arrest warrant is not possible due to the absence of appropriate Hungarian procedural rules.

Conclusion

Hungary has reached another crossroads. The state reception of a person suspected of international crimes would set an extraordinary precedent in Europe, sending a message to the world that Hungary does not respect international, European, or Hungarian constitutional law, or even the weight of the most serious violations of fundamental human rights. The Constitutional Court of South Africa has previously stated, after a similar violation by the government of South Africa, that “Our country’s international and domestic legal commitments must be honoured… We must take up our rightful place in the community of nations with its concomitant obligations. We dare not be a safe haven for those who commit crimes against humanity.” Hopefully the Hungarian government will also consider these wise words!

---

Magyar nyelvű változatban:

2025. március 30-án, Benjámin Netánjáhú izraeli miniszterelnök egy sajtótájékoztatón megerősítette, hogy végre kívánja hajtani Donald Trump amerikai elnök tervét, amely kitelepítené a kétmilliós gázai lakosságot a szomszédos arab államokba. Az emberiesség elleni bűncselekmény előkészületének nyílt deklarálását követő nap is sűrű volt: ott kellett hagynia a vele szemben folyamatban lévő korrupciós tárgyalást, hogy vallomást tegyen egy másik, párhuzamosan folyó büntetőeljárásban, amelyben két közeli tanácsadóját már le is tartóztatta az izraeli ügyészség.

Netánjáhút csak az vigasztalhatta, hogy a következő napok nyugalmasabbak lesznek, hiszen április 2-től egészen április 6-ig a magyar kormány vendégszeretetét élvezi majd Budapesten, ahová hivatalos látogatásra érkezik.

Ebben a cikkben azt kísérlem meg elmagyarázni, hogy jogilag miért elfogadhatatlan az izraeli kormányfő magyarországi látogatása, és miért kellene a magyar vádhatóságnak letartóztatnia, amint a vörös szőnyegre lép.

A látogatás alkalmából fellobogózott Lánchíd 2025. április 2-án (fotó: Sea Lion L. Ricsi)

Benjámin Netánjáhú feltételezhetően háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követett el

2024. november 21-én a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) Tárgyaláselőkészítő Kamarája egyhangú határozatában háborús és emberiesség elleni bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netánjáhú izraeli miniszterelnökkel szemben és elutasította Izrael állam joghatósági kifogásait. A vádak szerint az izraeli miniszterelnök a 2023. október 8. és 2024. május 20. közötti időszakban felelős a gázai polgári lakosság éheztetéséért, illetve ellenük intézett szándékos fegyveres támadásokért, valamint az üldöztetés, szándékos emberölés és más embertelen cselekmények mint emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért.

Az ügy rendkívüli politikai súlyára való tekintettel az ICC Főügyésze a letartóztatási parancs kibocsátása előtt egy különleges szakértői testület véleményét is kikérte, amelyben a nemzetközi büntetőjog élő legendája, a holokauszt-túlélő Theodor Meron is részt vett, aki többek között a Jugoszláv Nemzetközi Büntetőtörvényszék elnöke is volt. A hatfős testület egyhangúan úgy látta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozottnak tűnik a vád.

Magyarország jogi kötelezettsége a Nemzetközi Büntetőbíróság döntéseinek betartása

Magyarország 2001. november 6-án ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát és ezzel nemzetközi kötelezettséget vállalt arra, hogy a Statútumból fakadó kötelezettségeit teljesíti, elfogadva azt, hogy „a nemzetközi közösség egészét érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül”. Trócsányi László igazságügyminiszter 2016-ban még hangsúlyozta, hogy „Bíróság ügyében hazánk azt az álláspontot képviselte, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek egy nemzetközi bírói fórumon történő felelősségre vonása feltétlenül szükséges.”

Magyarország az együttműködési kötelezettséget európai uniós szinten is elfogadta. 2023. június 26-án például az Európai Unió Tanácsa — Magyarország közreműködésével — kijelentette, hogy „minden államnak biztosítania kell a Bírósággal való teljes együttműködését, beleértve a kibocsátott letartóztatási parancsok végrehajtását”.

Annak ellenére tehát, hogy Magyarország sajnos még mindig nem hirdette ki a Római Statútumot, köteles szabályainak eleget tenni. Erre a magyar alkotmányos szabályok is kötelezik, hiszen az Alaptörvény Q. cikk (2). bekezdése leszögezi, hogy „Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.”

Benjámin Netánjáhú miniszterelnököt nem illeti nemzetközi jogon alapuló védettség Magyarországon

A nemzetközi jog eredetileg nem engedte más államok vezetőinek felelősségre vonását. Bár a nemzetközi jogi szakirodalomban továbbra is vitatott az állam- és kormányfői immunitás kérdése, egyértelműen megfigyelhető, hogy a nemzetközi gyakorlatban egyre elfogadottabbá válik az, hogy nemzetközi bűncselekmények elkövetése esetén nem lehet immunitásra hivatkozni.

A II. világháború után 1950-ben az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által elfogadott Nürnbergi alapelvek kimondták, hogy hivatalos pozícióra nem lehet hivatkozni nemzetközi bűncselekmény elkövetése esetén (III. alapelv). 2002-ben a hágai Nemzetközi Bíróság megerősítette, hogy állami tisztségviselők felelősségre vonhatók nemzetközi büntetőbíróságok előtt, majd 2019-ben az ICC Fellebbviteli Tanácsa véglegesen megállapította, hogy a nemzetközi szokásjogi szabályok alapján nemzetközi bűncselekmények elkövetése esetén megszűnik az állami vezető tisztségviselők mentessége.

Mivel az Alaptörvény Q. cikk (3). bekezdése előírja, hogy „Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait”, a nemzetközi bűncselekmények elkövetésével alaposan gyanúsítható izraeli miniszterelnök nem élvez immunitást a magyar hatóságok eljárásával kapcsolatban.

A Nemzetközi Büntetőbíróság által kibocsátott letartóztatási parancsot tehát végre kell hajtani

A fentiekből következik, hogy Magyarország nemzetközi jogi, európai jogi és alkotmányos kötelezettsége is a Nemzetközi Büntetőbíróság által kibocsátott letartóztatási parancs végrehajtása. Ha erre esetleg a magyar eljárásjogi szabályok nem is adnak lehetőséget, a magyar jogalkotó — különösen a permanens parlamenti alkotmányozó többség birtokában — bármikor, akár napokon belül is végre tudja (illetve végre tudta volna) hajtani a szükséges jogszabálymódosításokat.

Emellett ugyanakkor az elfogatóparancsot akkor is végre lehet hajtani, ha valamelyik európai uniós ország európai elfogatóparancsot ad ki Netánjáhúval szemben. Ugyancsak végrehajtható az elfogatóparancs, ha azt az Interpolon keresztül köröztetik.

Benjámin Netánjáhú ellen továbbá a magyar Büntetőtörvénykönyv ellen is eljárás indítható Magyarországon

A magyar Büntetőtörvénykönyv 3.§ (2). ac) bekezdése lehetővé teszi nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett nemzetközi bűncselekmények kapcsán is a büntetőeljárás megindítását, a legfőbb ügyész jóváhagyásával.

A Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs olyan cselekmények elkövetésével gyanúsítja az izraeli miniszterelnököt, amely megsérti a Btk. 143.§-ban pönalizált emberiesség elleni bűncselekmény tényállását, valamint megvalósítja a védett személyek elleni erőszak (149.§) és védett tulajdon elleni támadás (153.§), valamint a háborús fosztogatás (154.§) háborús bűncselekményi tényállásait. A magyar ügyészségnek tehát akár hivatalból, akár feljelentés alapján büntetőeljárást kellene indítania Benjámin Netánjáhú ellen akkor is, ha a nemzetközi elfogatóparancs végrehajtására megfelelő magyar eljárási szabályok hiányában nincs lehetőség.

Konklúzió

Magyarország újabb válaszúthoz érkezett. Egy nemzetközi bűncselekményekkel alaposan gyanúsítható személy állami fogadása Európában példátlan precedenst teremtene, amivel Magyarország azt üzenné a világnak, hogy nálunk nem számít sem a nemzetközi, sem az európai, sem a magyar alkotmányjog, de még az alapvető emberi jogok legsúlyosabb megsértése sem. A Dél-Afrikai Alkotmánybíróság korábban, az ottani kormány hasonló jogsértése után úgy fogalmazott, hogy „Országunk nemzetközi és belső jogi kötelezettségeit be kell tartani… Fel kell vállalnunk a minket megillető helyet a nemzetek közösségében az ehhez kapcsolódó kötelezettségekkel együtt. Nem engedhetjük meg, hogy azok menedékhelyévé válunk, akik emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el.” Bízom benne, hogy a magyar kormány is megfontolja ezeket a bölcs szavakat!