Russia's treatment of Ukrainian Prisoners of War (POWs) / Az ukrán hadifoglyokkal szembeni orosz bánásmód
Context to a recent Ukrainian documentary / Kontextus egy nemrég elkészült ukrán dokumentumfilmhez (P. Marton)
By Péter Marton (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
A recent Ukrainian documentary by journalist Nastya Horpinchenko, У полон не брати (Don't Take Prisoners, 37 min, fully available with English subtitles), reconstructs the killing of six wounded and ready-to-surrender Ukrainian soldiers near a position captured by Russian forces at the culmination of the battle of Avdiivka in mid-February of this year.
At the end of the documentary, it is mentioned that "during the 2.5 years of Russia's full-scale invasion of Ukraine, the Russian military executed 84 unarmed Ukrainian soldiers. More than half of these executions took place in 2024." Two aspects of this are particularly noteworthy: the trend (up), and the involvement of a large number of different units from all sections of the front (not the responsibility of a single local commander). It is important to add that the by-now updated count of 93 is the number of known cases, with direct evidence of the incidents available — often from footage recorded from drones hovering over the battlefield, at other times from footage published by Russian troops themselves.
Any such execution is an alarming breach of international humanitarian law. For a nuanced assessment: Ukrainian forces, including foreign-legion elements, are also known to have committed a (cca. six-fold) smaller number of such executions, mostly in 2022. Note, however, that the discussion of these counts, and how they compare, is a matter different from the issue of who is the aggressor in this war (Russia), or even the issue of the quality of the overall treatment of POWs (which is systematically dreadful by Russia, where this results in a high number of Ukrainian POWs dying in captivity on top of those who are executed). Note also that executions (typically but not exclusively involving shootings) are discussed detached from incidents such as the Olenivka prison massacre of July 2022 (where >50 Ukrainian POWs died) or the grey-zone killings of a modern, sensor-saturated battlefield, where wounded combatants are often finished off one by one, by remote means.
Magyar nyelvű változatban:
Násztya Horpincsenko ukrán újságíró nemrég közzétett, У полон не брати c. dokumentumfilmje (Ne ejts foglyokat, 37 perc, angol felirattal) hat sebesült, magát megadni kész ukrán katona orosz erők általi meggyilkolását rekonstruálja, amire az avgyijivkai csata végkifejlete során került sor, egy elfoglalt harcállás közelében, ez év februárjában.
A dokumentumfilm végén a készítők megemlítik, hogy "az Ukrajna elleni nyílt orosz invázió két és fél éve alatt az orosz hadsereg 84 fegyvertelen ukrán katonát végzett ki. A kivégzések több mint felére 2024-ben került sor." Ennek két aspektusa különösen figyelemre méltó: a trend (mely felfelé mutat) és a nagyszámú különböző egység részvétele szinte minden frontszakaszról (ez ugyanis értelemszerűen nem egyetlen helyi parancsnok felelősségére utal). Mostanra 93 az ismert esetek száma, és ezek csak azok az incidensek, amelyeket illetően közvetlen bizonyíték áll rendelkezésre – gyakran a csatatér felett repülő drónokról készült felvételek formájában, vagy éppen orosz katonák által megosztott videóanyagokból.
Minden ilyen kivégzés a nemzetközi humanitárius jog durva megsértése. Az árnyalt bemutatás végett: ismeretes, hogy ukrán erők, köztük idegenlégiós elemek is, követtek el ilyen kivégzéseket, körülbelül hatodannyit, többnyire még 2022-ben. Szükséges figyelembe venni ugyanakkor, hogy ezeknek a számoknak a megvitatása és az összehasonlításuk teljesen más lapra tartozik, mint az a kérdés, hogy ki az agresszor a jelen háborúban (Oroszország), vagy akár a hadifoglyokkal való általános bánásmód minőségének kérdése (Oroszország részéről ez szisztematikusan borzalmas, és ott ennek következtében nagyszámú ukrán hadifogoly hal meg a későbbi fogságban is, túl azokon, akiket elfogásukkor kivégeztek). Azt is érdemes szem előtt tartani az említett számok értékelésénél, hogy a (jellemzően, de nem kizárólag, lőfegyver általi) kivégzések tárgyalása nem foglalja magában az olyan kirívó incidenseket, mint amilyen például a 2022. júliusi olenyivkai börtönmészárlás volt (ahol több mint ötven ukrán hadifogoly halt meg), vagy a modern, szenzorokkal telített csatatéren tömegesen előforduló szürke zónás likvidálásokat, ahol a megsebesült kombattánsokat gyakran egyenként vadásszák le a távolból.