Of consequences of Iran's missile attack on Israel / Az Izrael elleni iráni rakétatámadás következményeiről
From escalation prospects to space debris / Az eszkalációs kilátásoktól az űrszemét kérdéséig (P. Marton)
By Péter Marton (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
Yesterday, as I was delivering a lecture in my U.S. foreign policy course discussing the prospects of escalation in the Middle East and likely U.S. actions in this context, I received indication that a warning went out to Israeli residents to shelter. As is known, this was because Iran launched an attack on Israel with >180 mid-range ballistic missiles (MRBMs). Damage assessment is ongoing. One Palestinian man died in the West Bank crushed by falling missile parts (graphic footage warning), and a few injuries have been reported from Israel proper. The US, the UK, Jordan and Israel have all been involved in tackling the Iranian attack. There were many intercepts as well as quite a few impacts on the ground, the latter possibly affecting intended targets. Israeli intelligence service Mossad’s HQ was missed by one missile. The United Nations Security Council is set to convene to discuss the attack, which Iran seeks to justify as action taken in self-defense. Israel is highly likely to strike back, and Iran is attempting to deter this by threatening an even larger missile salvo prospectively saturating Israeli (and partner) air defenses.
There are many negative externalities arising from these conflict processes. One example thereof, considered by some, is space debris possibly created from exoatmospheric interceptions by Israel’s Arrow anti-ballistic missile system’s kill vehicles hitting Iranian MRBMs above the Kármán line (the upper boundary of the atmosphere at 100 km), within the range of Very Low Earth Orbit (VLEO). Based on available footage, several interceptions like that seem to have taken place this time around, too, just like there may have been one such intercept during April’s Iranian attack. This is not likely to cause a lasting issue when the interceptions happen only slightly above the Kármán line. Available modelling and analysis suggest that while a fragment cloud does develop from the immense kinetic energy going into the collision of the kill vehicle and the incoming missile, fragments disperse but follow on a ballistic trajectory and, reaching the atmosphere, eventually decelerate. Given that Israel’s Arrow 3 is reported to be able to make intercepts up to an altitude of 160 km, the fragment cloud may deserve more attention depending on where and at what altitude an intercept takes place exactly.
In any case, the issue of exoatmospheric interceptions underlines that we live in a fragile world, and hostilities always leave unwanted legacies.
Magyar nyelvű változatban:
Tegnap, miközben éppen előadást tartottam az amerikai külpolitika kurzusomon a közel-keleti eszkaláció kilátásairól és az ezzel összefüggésben várható amerikai lépésekről, jelzést kaptam, hogy az Izraelben élőket figyelmeztették, menjenek óvóhelyre. Mint ismeretes, erre azért került sor, mert Irán több mint 180 közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával (MRBM) indított támadást Izrael ellen. A kárfelmérés folyamatban van. Egy palesztin férfi életét vesztette Ciszjordániában egy iráni rakéta egy részének a becsapódásakor (link erősebb idegzetűeknek), és Izraelből is jelentettek néhány sérültet. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Jordánia és Izrael egyaránt részt vett az iráni támadás leküzdésében. Sok elfogás történt, de egyben jó néhány földi becsapódás is, ami valószínűleg szándékolt célpontokat is érinthetett. A Moszad izraeli hírszerző szolgálat főhadiszállását egy rakéta eltévesztette. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeül, hogy megvitassák a támadást, amelyet Irán önvédelmi lépésként kíván igazolni. Izrael nagy valószínűséggel visszavág majd, Irán pedig megpróbálja elrettenteni ezt azzal, hogy egy még nagyobb rakétatámadással fenyeget, amely túlterhelheti az izraeli (és partner) légvédelmet.
A jelenlegi konfliktusfolyamatokból számos negatív externália fakad. Egyesek szerint ennek egyik példája az űrszemét, amely az izraeli Arrow 3 anti-ballisztikus rakétarendszer ölőjárművei által a Kármán-vonal, vagyis a légkör 100 km körüli felső határa felett eltalált iráni MRBM-ek elfogásából keletkezhet, a nagyon alacsony Föld körüli keringési pályák (VLEO) régiójában. A rendelkezésre álló felvételek alapján úgy tűnik, több ilyen elfogás is történt (a korábbi, áprilisi iráni támadás során is történhetett már egy ilyen). Az ilyen elfogások nem okozhatnak űrszemét-problémát, ha csupán kevéssel a Kármán-vonal felett történnek. A rendelkezésre álló modellek és elérhető elemzések mutatják, hogy bár egy töredékfelhő az ölőjármű és a beérkező rakéta találkozásakor minden bizonnyal kialakul, a törmelékek szétszóródnak, de ballisztikus pályán haladnak tovább, és végül, a légkörbe érve, lelassulnak. Tekintettel arra, hogy az izraeli Arrow 3 a jelentések szerint 160 km-es magasságig képes elfogást végrehajtani, a töredékfelhő valamelyest nagyobb figyelmet érdemelhet attól függően, hogy pontosan hol és milyen magasságban történt egy-egy elfogás.
Mindenesetre a légkörön kívüli elfogások kérdése aláhúzza annak jelentőségét, hogy egy törékeny világban élünk, és az ellenségeskedések törvényszerűen nem kívánt örökséget hagynak maguk után.