Mineral extraction and armed non-state actors / Ásványkitermelés és fegyveres nem-állami szereplők
A pattern of state failure from the DRC to Ghana / Az államkudarc jellegzetes mintázatai a Kongói Demokratikus Köztársaságtól Ghánáig (A. Abena Aku Agyemfra)
By Annie Abena Aku Agyemfra (PhD Student, International Relations and Political Science Doctoral School, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
In a landmark case that echoes through Africa's resource-rich nations, the Democratic Republic of Congo (DRC) has taken legal action late last year against tech giant Apple, alleging that the company's mineral sourcing practices have fueled the armed conflicts that continue to destabilize the nation. The DRC's lawsuit against Apple highlights a critical pattern: how international corporate demand for minerals can inadvertently induce the integration of illegal mining operations into sophisticated networks that challenge state authority.
Armed non-state actors in the eastern DRC, including the FDLR (Forces démocratiques de libération du Rwanda), Mai-Mai militias, and the March 23 Movement (a.k.a. M23), have each established control over some mineral-rich territories in North and South Kivu over the years, using illegal taxation and extortion to finance their operations. They force artisanal miners to pay “protection fees” to them or work under their authority.
The minerals involved — gold, coltan (containing niobium and tantalum), tungsten, and cobalt — are funneled through intermediaries who mix legally and illegally sourced materials, effectively laundering conflict minerals so they can be sold on the international market. This shadow economy sustains the armed groups concerned, enabling them to expand their influence. The lawsuit against Apple alleges that, through its supply chain, it sourced minerals from the conflict zones in the eastern DRC between 2019 and 2023, inadvertently financing the combatant parties, displaying weak oversight in spite of corporate due diligence policies. That is, even as they assure their clients about their supply chains being clean, which may thus constitute a deceptive practice.
These problems exist elsewhere too. Ghana's gold mining regions are exhibiting alarming parallels with the early stages of the DRC’s conflict mineral crisis. Prof. Kwesi Anin's research reveals a disturbing trend: a 25% increase in criminal activity within mining-affected areas over the past five years, signaling the emergence of organized criminal networks that mirror the early patterns seen in the DRC's mineral-rich territories.
In Ghana's mining regions, particularly those affected by galamsey (“gather and sell”) mining, the criminal groups involved are establishing sophisticated operations that extend beyond mere resource extraction. They are creating complex networks that span local authorities, elements of the security forces, actors involved in cross-border illicit trade, and international buyers, in effect establishing parallel power structures and challenging state authority.
Magyar nyelvű változatban:
Egy mérföldkőnek számító ügyben, amely Afrika valamennyi erőforrásokban gazdag országa számára húsba vágó jelentőséggel bírhat, a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) jogi lépéseket tett az Apple technológiai óriáscég ellen, állítva, hogy a vállalat ásványianyag-beszerzési gyakorlata súlyosbítja a területén zajló fegyveres konfliktusokat. A per a kimenetelétől függetlenül rávilágít arra az aggasztó jelenségre, hogy az eredetileg szervezetlen vagy alig szervezett illegális bányászati tevékenységek a masszív és nem válogató kereslet hatására összetett hálózatokba integrálódhatnak, amelyek kihívást jelentenek az állam alapvető működésére és területi uralmára nézve.
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén zajló harcokban részt vevő fegyveres nem állami szereplők, köztük az FDLR (Forces démocratiques de libération du Rwanda), a Mai-Mai milíciák és a Március 23. Mozgalom (más néven M23) az évek során ásványokban gazdag területeket vontak ellenőrzésük alá Észak- és Dél-Kivuban, ahol törvénytelen adóztatás révén finanszírozzák a működésüket. Arra kényszerítik a “kisüzemi” — azaz a kis léptékű tevékenységükhöz saját egyszerű eszközeiket használó — bányászokat, hogy „védelmi díjat” fizessenek nekik, vagy pedig közvetlenül az ő fennhatóságuk alatt dolgozzanak.
Az érintett ásványokat — aranyat, koltánt (mely tantált és nióbiumot tartalmaz), volfrámot és kobaltot — közvetítőkön keresztül adják azután tovább, akik különböző forrásokból, legálisan és illegálisan beszerzett készleteket ömlesztenek össze. Ezzel az eljárással “tisztára mossák” a konfliktusövezetekből származó ásványkincseket, így téve ezeket értékesíthetővé a nemzetközi piacon. Ez az árnyékgazdaság tartja fenn az érintett fegyveres csoportokat és teszi lehetővé a befolyásuk kiterjesztését. Az Apple elleni kereset ennek megfelelően azt állítja, hogy a cég az ellátási láncán keresztül 2019 és 2023 között a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének konfliktusövezeteiből szerzett be ásványkészleteket, az elvárható gondosságot hanyagoló gyakorlatával akaratlanul is finanszírozva a harcoló feleket. Tették ezt úgy, hogy közben az ügyfeleiket biztosítják az ellátási láncaik tisztaságáról, ami így megtévesztő gyakorlat lehet.
Hasonló problémák máshol is jelentkeznek. Ghána aranybányászati régiói például az utóbbi időben riasztó párhuzamot mutatnak a KDK érintett területein kialakult válság korai szakaszával. Prof. Kwesi Anin kutatása nyugtalanító tendenciát tár fel: a bányászat által érintett területeken az elmúlt öt évben 25%-kal nőtt a bűnözői tevékenység, ami olyan szervezett hálózatok kialakulását jelzi, amelyek jellege a KDK ásványi anyagokban gazdag területein tapasztalt mintákat tükrözi vissza.
Az említett bányászati régiókban, különösen ott, ahol a “galamsey” (gather and sell, kisüzemi) bányászat jellemző, az érintett csoportok egyre inkább olyan hálózatokba szerveződnek, melyek túlmutatnak a puszta erőforrás-kitermelésen. Átfogják a helyi hatóságokat, a biztonsági erők egyes elemeit, a határokon átnyúló illegális kereskedelem szereplőit és a nemzetközi vásárlókat. Ennek révén gyakorlatilag párhuzamos hatalmi struktúrák jönnek létre, alapvető kihívást támasztva az állami hatalommal szemben.