Israel's "Grim Beeper" vs. Ukraine's Spiderweb
Ambushes in the comfort zone / Rajtaütések a komfortzónában (P. Marton)
By Péter Marton (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
This article offers something seemingly simple and self-evident: a comparison of Israel’s “Grim Beeper” (by the operation’s informal name) and Ukraine’s Operation Spiderweb.
Parallels are getting drawn between the two, for obvious reasons — mainly due to the innovativity involved in both cases, the daring attitude that was required for executing attacks of this kind, and the success thereof. Constituting ambushes in the comfort zone, both managed to achieve strategic surprise in the sense of undermining the basic assumptions of an opposing party about what it can safely do. The list below is (like any comparison) non-comprehensive. But it can draw attention to some key differences. The latter are important to note if one wants to appropriately apply analogical reasoning, with implications for both strategy and ethics. Motivated reasoning often overrules sound analogical reasoning by making the user focus exclusively and selectively on a limited set of similarities between supposedly like events. The identification of differences is, hence, especially valuable to counteract that tendency.
Doing so may bear relevance in a context where even less accurate analogies are carelessly thrown around by some — such as, for instance, the “Russia’s Pearl Harbor” analogy, implicitly likening Ukraine’s self-defence act against an aggressor (see impact below) to Imperial Japan’s aggression, mainly because there were aircraft burning in both cases.
For easy presentation, “ISR” stands below for Israel and Grim Beeper, while “UKR” stands for Ukraine and Operation Spiderweb.
Intended target. ISR: Hezbollah and its enablers. UKR: Russia’s strategic bomber forces.
The targeted actor’s engagement in attacks of a terrorist nature. In both cases, yes.
Was the targeted actor likely to engage in imminent attacks itself? In both cases, yes, 100% (with certainty).
Those actually targeted. ISR: people with or near manipulated pagers and walkie-talkies exploding simultaneously or near-simultaneously in a diverse range of settings. UKR: identical to the intended target — bomber and other military aircraft at military airfields.
Effort to execute precise targeting. In both cases, yes. Including in the ISR case, where this entailed experimentation with the amount of explosives to be used. If the Israelis wouldn’t have done this, the toll among bystanders could have been much worse. The collateral harm in the ISR case was primarily due to circumstances left outside the attackers’ control, or, at a deeper level, due to the attacking party having made a choice to tolerate the reputation costs stemming from this, in order to achieve mass effect.
Collateral harm. ISR: there was collateral harm. It included a 10-year-old girl picking up the pager for her father, and an 11-year old boy near a device that exploded, with both killed. It is fairly safe to assume that there have been people harmed collaterally among those wounded, too. UKR: no such harm occurred, according to currently available information — not even from the premature roadside explosion of the truck that was headed towards Ukrainka air base in Amur Oblast.
Degrees of collaterality. ISR: Lebanese medical personnel and others not in a combatant role but associated with Hezbollah, in the possession of pagers, were among those killed or wounded. UKR: not applicable: all military aircraft attacked at the military air bases targeted were legitimate targets under the circumstances.
Overall innovativity, in relative terms. Nothing is entirely new under the sun, but while Israel inserted micro-manipulated items into supply chains to weaponise everyday consumer products in the hands of its adversaries, Ukraine carried out a type of attack whose core model built on available precedent, albeit with some highly innovative features and on a much bigger scale. Even if we think more broadly, in analogous terms, of mass poisoning incidents — as examples of mass-manipulated distributed items causing harm — no incident comes close to what Grim Beeper did in the ISR case. In other words: while Hezbollah was affected by something coming from an actual blindspot, Russia had every reason to think of better defences for its aircraft before those were attacked.
Implications for cross-border supply chains. In both cases, yes, if the drones in the UKR case were indeed smuggled into Russia (rather than obtained locally), and especially if the special container-like launching crates carrying the FPV drones were part of cross-border cargo at some point (rather than assembled locally). More information is needed to verify this assessment — with relevance for anyone around the world interested in defending against irregular warfare.
FINAL NOTE. A mental health warning against careless extrapolation from what is discussed about the two operations above: this is a comparison of two operations, not a sweeping generalisation about the parties involved.
Magyar nyelvű változatban:
Ez a cikk az izraeli “Grim Beeper” (informális elnevezés) és az ukrán Spiderweb (Павутина, Pókháló) műveletet hasonlítja össze, ami látszólag egyszerű és magától értetődő lehet.
A kettő között nyilvánvaló okokból — főként a mindkét esetben látott innovativitás, a végrehajtók által tanúsított merész hozzáállás, és a támadások sikere miatt — sokan párhuzamot vonnak. Komfortzónában végrehajtott rajtaütésként mindkettőnek sikerült stratégiai meglepetést produkálnia abban az értelemben, hogy aláásta a szembenálló fél alapvető feltételezéseit arról, mit tehet meg biztonságosan. Az alábbi felsorolás (mint minden összehasonlítás) nem lesz teljes körű, de felhívhatja a figyelmet néhány fontos különbségre. Az utóbbiakat fontos észrevenni, ha valaki kritikusan és helyénvaló módon kívánja alkalmazni az analogikus gondolkodást, aminek mind stratégiai, mind etikai értelemben alapvető jelentősége lehet. Az embereknél a motivációk látásmód-torzító hatása gyakran felülírja a körültekintő analogikus mérlegelést azáltal, hogy a felhasználó figyelmét kizárólag bizonyos szelektíven megfigyelt hasonlóságokra irányítja rá. A különbségek azonosítása így hasznos lehet az említett tendenciából következő téves elképzelések kialakulásának megelőzésében.
E szerény, de fontos felismerés jelentőséggel bírhat, ha belegondolunk, máris milyen népszerűvé lett az orosz légi támaszpontokat ért támadást (hatását l. az alábbi képen) „Oroszország Pearl Harboraként” emlegetni, Ukrajnának az agresszor elleni önvédelmi akcióját véve ez által egy kalap alá a Japán Birodalom történelmi agressziójával, leginkább mert mindkét esetben semmisültek meg repülőgépek a földön.
Az egyszerűbb bemutatás érdekében az alábbiakban az „ISR” jelzéssel Izraelre és a Grim Beeperre, az „UKR” jelzéssel pedig Ukrajnára és a Spiderweb műveletre utalunk.
Az alapvető szándékok szerinti célpont. ISR: a Hezbollah és támogatói. UKR: az orosz stratégiai bombázó erők.
A célba vett aktor részvétele terrorizmus jellegű akciókban. Mindkét esetben adott.
A célba vett aktor valószínűsíthetően maga is rövidesen esedékes támadásokra készült-e az ellene intézett támadás idején? Mindkét esetben igen — bizonyossággal jelenthető ki.
A ténylegesen célba vettek köre. ISR: manipulált csipogókkal és adó-vevőkkel rendelkező, vagy azok közelében tartózkodó emberek. Az említett tárgyak egyszerre vagy majdnem egyszerre robbannak fel a legkülönfélébb helyszíneken. UKR: nincs eltérés a szándék szerint célba vettektől; bombázó és egyéb katonai repülőgépeket támadtak, katonai repülőtereken.
Erőfeszítés a pontos célba vétel megvalósítására. Mindkét esetben adott volt. Beleértve az ISR esetet is, ahol ezért komoly előzetes kísérletezés folyt a felhasználandó robbanóanyag mennyiségének gondos kalibrálása érdekében. Ha az izraeliek nem így jártak volna el, a robbanásokhoz közel tartózkodó, de célba nem vett emberek körében sokkal több is lehetett volna az áldozat. A járulékos károk a támadók kontrollján kívül eső körülményeknek voltak betudhatóak, pontosabban annak, hogy a tömeges hatás elérése érdekében a támadók azt választották, hogy készek elfogadni az utóbbiak kontrollálatlanságát, és az ebből következő kollaterális áldozatokat és reputációs veszteséget.
Járulékos károk. ISR: voltak ilyenek. Meghalt többek között egy 10 éves kislány, aki az apja csipogóját vette fel, és egy 11 éves fiú, aki az egyik felrobbant szerkezet közelében tartózkodott. Szinte biztosra vehető, hogy a megsebesültek között is voltak járulékos, azaz nem szándékolt sérültek. UKR: a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nem adódott járulékos áldozat — még az amúri Ukrajinka légibázis felé tartó teherautó idő előtti, országút-széli felrobbanása nyomán sem.
A járulékosság fokozatai. ISR: libanoni egészségügyi személyzet és más, nem kombattánsi szerepet betöltő, de a Hezbollahhoz kötődő, csipogókészülékkel rendelkező személyek is voltak a halottak és a sebesültek között. UKR: a fokozatosság kérdése itt nem vetődik fel; a katonai légi bázisokon megtámadott valamennyi katonai repülőgép az adott körülmények között jogos célpontnak minősült.
Innovativitás összességében, relatív értelemben. Semmi sem teljesen új a nap alatt. Ugyanakkor, míg Izrael mikromanipulált hétköznapi eszközöket csempészett ellenfele ellátási láncaiba, hogy fegyverként ellene fordítsa azokat, Ukrajna “csak” egy olyan támadást hajtott végre, melynek alapmodellje már létező precedensre épült — bár néhány kétségtelenül igen innovatív elemmel és jelentősen megnövelt léptékben. Még ha analogikus alapon a tömeges mérgezéses incidenseket vesszük a történelemből a nagyobb merítés érdekében, mint tömegesen módosított dolgok által térben elszórtan okozott ártalom példáját, akkor sem találunk olyan esetet, amelyik a közelébe érne annak, amit a Grim Beeper vitt véghez az ISR esetben. Más szóval: míg a Hezbollahot ténylegesen egy vakfoltból érkező csapás érte, addig Oroszországnak minden oka meg lett volna, hogy a repülőgépei számára jobb védelmet alakítson ki, mielőtt támadás érte őket.
Következmények a határokon átnyúló ellátási láncokra nézve. Mindkét esetben vannak ilyenek, amennyiben az UKR esetben a drónokat valóban Oroszországba csempészték (és nem ott, helyben szerezték be őket). Pláne akkor, ha az FPV-drónokat szállító speciális kialakítású konténerládák valamikor, valahol nemzetközi teherszállítmány részeként lépték át az orosz határt (és nem helyben állították össze ezeket). Az értékeléshez ez ügyben további információkra van szükség, és ezeknek jelentősége lehet a jövőben más szereplők számára is, az irreguláris hadviselés elleni felkészülésben.
ZÁRÓ MEGJEGYZÉS. Mentálhigiénés javallat a fenti két esetről megvitatott információkból történő gondatlan projekciók ellen: itt két eset összehasonlításához hasznos adalékokat közöltünk, nem pedig az érintett felekre vonatkozó általános érvényű megállapításokat.