Гибридная война <hybrid war>
Context and criticism of a new documentary on hybrid war / Kontextus és kritika egy új hibrid háborús dokuhoz (P. Marton)
By Péter Marton (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
Deutsche Welle published an interesting documentary over the weekend, titled Putin’s silent war — Hybrid attacks in Europe, focusing on Russian influence and subversion operations in France, Slovakia, and Moldova.
The cases covered include: Russian military intelligence officer Sergei Solomasov’s activities cultivating journalist contacts in France and Slovakia for intelligence-gathering purposes; the Star of David graffiti campaign in Paris that sought to enhance perceptions of widespread antisemitism in France in the wake of the Hamas attacks of October 2023; the coffin graffiti campaign targeting France in 2024, a psychological operation in response to discussions of the hypothetical possibility of sending French troops to Ukraine; and the Doppelganger disinformation campaign which itself further amplified the impact of the previous two operations by creating dumping-like fake media coverage for them online. A special aspect of the documentary is that it features some of the Moldovan agents out of the many involved in the actions in question — even an interview with sanctioned Moldovan businessman Anatolii Prizenko.
Modalities involved: The means of financing involved in running the influencer agents seen in the documentary were mainly cash and crypto. Motives from the MICE range (out of Money, Ideology, Compromise, Ego) at play in their cases were connected to money, with ideology in a complementary role.
The documentary:
Critical remarks
After watching the documentary, viewers may come away with the impression that Moldova is an outstandingly significant hub of Russian activity of this kind. There may be some truth to this regarding a country with considerable poverty, where we have seen last year that there are many voters willing to sell their votes. Willing agents can be found anywhere, however, if those seeking them are not impeded effectively in finding them and working with them — from the UK to Poland. This should be emphasised.
Another issue with the partly German-made documentary is that the topic should have been discussed more comprehensively. Mention should be made of the parcel bomb trial runs and attacks targeting DHL, the foiled plot to assassinate Rheinmetall chief Armin Papperger, reconnaissance/sabotage activities targeting the water supply of military bases in Germany, and sabotage damaging various industrial facilities across Europe, including in Germany. Not to speak of the blowing up of the Nord Stream pipelines at a time when many feared the collapse of the European gas supply due to the sanctions against Russia — an event that may just have had something to do with the Russian ship SS-750 (CC-750) active in the area several days earlier, fit for the purpose of supporting operations of just this kind.
Giving a more comprehensive sense of what is going on is required to understand how Russia is able to aggregate and scale up the effects of a myriad of local actions to exert systemic transformative impact in the target countries.
Note from a regional perspective: as to how permissive the public attitudinal environment is for Russian influence-seeking specifically in Central-Eastern Europe, including in countries like Slovakia, Hungary, or Bulgaria, the new GLOBSEC Trends report has also recently come out, and is worth studying in this respect for its valuable poll data.
Magyar nyelvű változat:
A Deutsche Welle a hétvégén tett közzé egy tanulságos dokumentumfilmet (Putyin csendes háborúja — Hibrid támadások Európában címmel), amely a Franciaországban, Szlovákiában és Moldovában zajló orosz befolyásszerző és felforgató műveletekre összpontosít.
A bemutatott esetek: Szergej Szolomaszov orosz katonai hírszerző tiszt franciaországi és szlovákiai újságírókat célzó tevékenysége; a Dávid-csillag graffitikampány Párizsban a 2023. októberi Hamász-támadásokat követően, mely széles körben elterjedt antiszemitizmusra vonatkozó percepciókat igyekezett felerősíteni Franciaországban; az ugyancsak Franciaországot célzó koporsós graffitikampány 2024-ből, amely azután következett, hogy felvetődött francia csapatok Ukrajnába küldésének a lehetősége; és végül a Doppelgänger dezinformációs kampány, mely maga is ráerősített az előző két pszichológiai művelet hatására a falrajzokról szóló kamu online reakciók dömpingszerű előállításával. A dokumentumfilm különlegessége, hogy közvetlenül is bemutatja az említett graffitis műveletek néhány moldovai résztvevőjét a sok közül — még a szankciókkal sújtott moldovai üzletemberrel, Anatolij Prizenkóval is látható benne egy interjú.
Műveleti sajátosságok: A dokumentumfilmben szereplő influenszer-ügynökök finanszírozása készpénzes és kripto-kifizetések útján történt. A MICE (Money, Ideology, Compromise, Ego; magyarul pénz, eszmeiség, kompromat, hiúság) spektrumon számon tartott motivációk közül a meghatározó esetükben a pénz volt, kiegészítő szerepben az ideológiával.
Kritikus észrevételek
A dokumentumfilm megtekintése után a nézőkben az a benyomás maradhat vissza, hogy Moldova az ilyen jellgű orosz tevékenységek kiemelkedően jelentős központja. Ebben lehet némi igazság, olyan országról lévén szó, ahol van tömeges szegénység, és a tavaly látottak alapján például sok olyan szavazó akad, akik hajlandók eladni a szavazatukat. Valójában azonban mindenhol találhatók kapható ügynökök, ha a helyi hatóságok nem akadályozzák hatékonyan a szolgálataikat keresők erőfeszítéseit — az Egyesült Királyságtól Lengyelországig. Ezt érdemes kihangsúlyozni.
Másik kritikaként említhető egy német készítésű dokumentumfilm esetében, hogy érdemes lett volna a témát átfogóbban tárgyalni. Legalább megemlíteni például a DHL elleni csomagküldős támadásokat, a Rheinmetall-vezérigazgató Armin Papperger elleni, meghiúsított merénylet tervét, a németországi katonai támaszpontok vízellátását célzó felderítő és szabotázstevékenységet, és a különféle, többek között németországi ipari létesítmények ellen is irányuló egyéb szabotázsakciókat. És akkor még nem beszéltünk az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásáról, aminek netalántán lehetett némi köze a néhány nappal korábban a térségben aktív és éppen ilyen műveletek platformjaként használatos SS-750 (CC-750) orosz hajóhoz, valamint az európai gázellátás szankciók miatti összeomlását vizionáló akkori félelmekhez.
Márpedig átfogó bemutatásra kell törekedni annak megértetéséhez, hogy Oroszország hogyan képes egyesíteni és “felskálázni” a tömegesen végrehajtott helyi akciók hatását úgy, hogy ezzel rendszerformáló befolyást gyakoroljon a célországokra.
Kiegészítésként friss adalék, regionális perspektívából: arra vonatkozóan, hogy mennyire befogadó az attitűd-környezet az orosz befolyásszerzés számára kifejezetten a közép-kelet-európai régióban, például Szlovákiában, Magyarországon vagy Bulgáriában, a GLOBSEC Trends új, 2025-ös jelentése nemrég vált elérhetővé, és ebből a szempontból hasznosan tanulmányozható közvélemény-kutatási adatokkal szolgál.