Cuba in crisis / Kuba válságban
Context to the extraordinary power outage hitting the island / Kontextus a szigetet sújtó rendkívüli áramkimaradáshoz (M. Navarro)
By Michel Navarro (PhD Student, International Relations and Political Science Doctoral School, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
In Cuba, it is not blackouts that shock people but the rare instances when electricity is available. This common Cuban joke underscores how infrequent it has become to experience an entire day without prolonged blackouts. Over the past week, the situation has further worsened, with 85% of Cuban households enduring a general blackout lasting over 70 hours. The stated cause is technical failure at a thermoelectric plant 104 kilometres east of Havana. Efforts to restore power in four reactivation attempts have so far proven unsuccessful.
The blackout has caused a paralysis of essential services. Only tourist hubs have been spared. Hospital generators have begun to run out of fuel, placing critical patients in grave danger. The government has closed all schools indefinitely, without providing a reopening timeline. Water and gas services, already unreliable, have been entirely cut off in residential areas. With inflation exceeding 200% and an average monthly salary of 7 USD, citizens are unable to afford basic necessities, and their limited food reserves are spoiling due to the prolonged power outage.
The regime has previously limited blackouts to rural areas to prevent discontent and protests in the capital. More recently, in a televised address, Alfredo López, the general director of the state-owned Electric Company (UNE), urged citizens to invest in solar panels.
Cuban officials hold the U.S. embargo policies responsible for the country’s woes, but the root causes are more complex. The nation’s thermoelectric plants, averaging 40 years of operational life, have long exceeded their designed 25-year lifespan. Financial constraints have hampered the government’s ability to secure fuel imports from countries like Algeria and Mexico. Venezuela’s crisis has led to a significant reduction in subsidised oil exports to Cuba. Meanwhile, the core issue remains the regime’s lack of long-term strategic planning for upgrading the energy infrastructure. In 2015, Russia offered a $1.2 billion credit to overhaul Cuba’s electrical grid, but bureaucratic imcompetence led to a missed opportunity. Furthermore, over recent decades, the government has invested heavily in expanding luxury tourism infrastructure while neglecting other critical sectors of the economy.
As living conditions deteriorate, tensions continue to rise across Cuba. In several parts of the island, people are staging nighttime protests against the regime, seeking the cover of darkness for security. To contain the spread of these demonstrations, the government has drastically reduced internet connectivity. On Sunday night, President Miguel Díaz-Canel, appearing in military uniform on national television, announced that any disturbances to public order would be met with punishment. In many cities, long lines of police cars patrolled the streets to deter protests. Adding to the complexity of the situation, a hurricane is striking the island’s eastern regions.
What happens next remains uncertain.
Magyar nyelvű változatban:
Kubában nem az áramszünetek sokkolják az embereket, hanem azok a ritka esetek, amikor van áram. Ez a közkeletű kubai vicc mutatja, mennyire ritka egy egész nap hosszan tartó áramszünet nélkül. Az elmúlt hét során a helyzet tovább romlott. A kubai háztartások 85%-a tapasztalt hetven óránál hosszabb ideig tartó általános áramszünetet. Ennek oka egy Havannától 104 kilométerre keletre található hőerőmű műszaki meghibásodása. Az ellátás visszaállítására irányuló erőfeszítések négy újraaktiválási kísérlet nyomán eddig sikertelennek bizonyultak.
Az áramszünet az alapvető szolgáltatások megbénulását okozta. Csak a turisztikai csomópontokban biztosított az ellátás. A kórházi generátorok elkezdtek kifogyni az üzemanyagból, így a súlyos betegek veszélybe kerülnek. A kormány határozatlan időre bezárt minden iskolát. A víz- és gázszolgáltatás, amely amúgy is megbízhatatlan, teljesen megszűnt a lakónegyedekben. A 200%-ot meghaladó infláció és a 7 dolláros havi átlagfizetések miatt a polgárok nem engedhetik meg maguknak az alapvető szükségleti cikkeket, korlátozott élelmiszertartalékaik pedig megromlanak az elhúzódó áramszünet miatt.
A rezsim elvesztette az irányítást a helyzet felett. Korábban még a vidéki területekre tudta korlátozni az áramszüneteket, hogy megelőzze az elégedetlenséget és a tüntetéseket a fővárosban. Alfredo López, az állami elektromos társaság (UNE) vezérigazgatója nemrégiben sugárzott beszédében már arra buzdította a polgárokat, hogy vásároljanak napelemeket.
A kubai tisztviselők az Egyesült Államok embargópolitikáját mondják felelősnek az ország bajaiért, de a kiváltó okok összetettek. Az ország hőerőművei, amelyek átlagosan 40 éve üzemelnek, már régen túllépték tervezett 25 éves élettartamukat. A pénzügyi korlátok pedig hátráltatták a kormányt abban, hogy biztosítsa az üzemanyagimportot olyan országokból, mint Algéria és Mexikó. A venezuelai válság mindeközben a Kubába irányuló támogatott árú olajexport jelentős csökkenéséhez vezetett. Az alapvető probléma végső soron az, hogy a rezsim nem rendelkezik hosszú távú stratégiai tervvel az energiainfrastruktúra korszerűsítésére. 2015-ben Oroszország 1,2 milliárd dollár hitelt ajánlott fel az ország elektromos hálózatának felújítására, de a bürokrácia tehetetlensége miatt a lehetőség kihasználatlanul maradt. Mindennek tetejében az elmúlt évtizedekben a kormány jelentős összegeket fektetett a luxusturizmus infrastruktúrájának bővítésébe, figyelmen kívül hagyva a gazdaság más kritikus ágazatait.
Az életkörülmények romlásával Kubában tovább nő a feszültség. A sziget több részén az emberek éjszakai tiltakozásokat szerveznek a rezsim ellen, a biztonságuk érdekében a sötétség leple alatt. A tüntetések terjedésének megfékezésére a kormány drasztikusan csökkentette az internetkonnektivitást. Vasárnap este az országos televízióban katonai egyenruhában jelent meg Miguel Díaz-Canel elnök, hogy bejelentse, a közrend minden megzavarását büntetéssel sújtják. Sok városban rendőrautók járőröztek nagy számban az utcákon, hogy elrettentsék a további megmozdulásokat. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ez alatt hurrikán sújtja a sziget keleti térségét.
Hogy ezek után mi történik majd az országban, az bizonytalan.