Beijing's latest drills around Taiwan / Peking legújabb hadgyakorlata Tajvan partjainál
Cause for concern even in the absence of a direct threat of war / Ok az aggodalomra közvetlen háborús veszély hiányában is (T. Matura)
By Tamás Matura (Associate Professor, Department of International Relations, Corvinus University of Budapest)
< Magyar változat elérhető alább / Scroll down for the Hungarian version >
At dawn this morning (local time), the Chinese military launched another military exercise (Joint Sword-2024b) in the waters around Taiwan, following in the wake of another major exercise back in May. A stated purpose of the drills involving naval, air and missile forces is to deter the Taiwanese leadership, labeled as "separatist" by Beijing, from pro-independence aspirations. The pretext for this is a major speech by Taiwanese President Lai Ching-te (in office since May), where, on the occasion of Taiwan's national holiday, the Taiwanese leader called for action against the expansionist efforts of communist China.
Beijing's move comes as no real surprise. The PRC previously "honored" President Lai's inauguration in May with exercise Joint Sword-2024a, and it was always expected that a "Version B" thereof would also take place. Although these manoeuvres do not represent an immediate threat of war, it may be cause for concern in the long term, because China is not only testing Taiwan's defense capability with its increasingly frequent military displays, but also raising the stimulus threshold of world public opinion.
It is not inconceivable that in the not-too-distant future, an exercise like this may not culminate but transition into an actual maritime blockade against Taiwan. Since China regards the island as its own territory, it will in any case try to present its actions to acquire Taiwan as mere law enforcement action — an internal affair rather than military aggression, from an international legal point of view. Chinese Communist Party General Secretary Xi Jinping previously ordered the country's military to develop the capabilities required to be in a position to capture the island by 2027. Yet, knowing China's strategic traditions and its current circumstances, Beijing's primary goal is probably not to carry out open aggression. Rather, they may seek to create a situation in which Taiwan would fall into their lap without firing a shot.
Complicating this, the island's voluntary accession can now be ruled out, as the Taiwanese population not only has a strong and independent national consciousness — it also deters them from considering acceptance of Beijing's control that they have seen how Hong Kong's democracy aspirations were handled during the past decade. In addition, Beijing has to fear the intervention of the USA and its allies in the event of an open attack. Thus, for the time being, the Communist Party is compelled to limit its actions to pressure tools similar to today's events.
Magyar nyelvű változatban:
Helyi idő szerint ma hajnalban a kínai haderő Joint Sword-2024b néven újabb hadgyakorlatot indított a Tajvan körüli vizeken, a hasonló májusi hadgyakorlat nyomában. A haditengerészeti, légi és rakétaerők felvonultatásának kimondott célja a Peking által "szeparatistának" titulált tajvani politikai erők elrettentése a függetlenségpárti törekvésektől. A májusban hivatalba lépett Laj Csing-te elnök múlt heti, a tajvani nemzeti ünnep alkalmából elhangzott beszéde szolgál ehhez a konkrét hivatkozási alapként, melyben a tajvani vezető a kommunista Kína terjeszkedési törekvéseivel szembeni fellépésre szólított fel.
Peking lépése nem igazán meglepetés. Laj elnök májusi beiktatását korábban a Joint Sword-2024a gyakorlattal “tisztelte meg”, így várható volt, hogy a hadgyakorlat “b verziójára” is sor kerül majd. Bár a jelenlegi gyakorlat nem jelent közvetlen háborús veszélyt, hosszabb távon aggodalomra adhat okot, mert Kína a mind gyakoribb katonai erőfitogtatással nem csak Tajvan védelmi képességeit teszteli, hanem a világ közvéleményének ingerküszöbét is emeli.
Elképzelhető, hogy a talán nem is olyan távoli jövőben a sokadik ilyen gyakorlat nem ér majd véget, hanem valódi tengeri blokáddá alakul át Tajvannal szemben. Mivel Kína saját területének tekinti a szigetet, megpróbálja majd nemzetközi jogi szempontból nem katonai agresszióként, hanem puszta rendfenntartó műveletként, azaz az ország belügyeként feltüntetni a végeredményben Tajvan megszerzésére irányuló lépéseit. Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár korábban arra utasította az ország haderejét, hogy 2027-re rendelkezzen azokkal a képességekkel, amelyek lehetővé tennék számukra a sziget elfoglalását. Ugyanakkor, ismerve a kínai stratégiai hagyományokat és a jelenlegi körülményeket, Peking elsődleges célja már csak ezért sem nyílt agresszió végrehajtása. Inkább egy olyan helyzet kialakítására törekednek, amelyben Tajvan puskalövés nélkül hullana az ölükbe.
Csakhogy a sziget önkéntes csatlakozása mára kizárható, és nem csupán azért, mert a tajvani lakosság erős és önálló nemzettudattal rendelkezik. Az is elrettenti őket az egyesülés fontolóra vételétől, ahogyan Peking leszámolt a hongkongi demokráciatörekvésekkel az elmúlt évtized folyamán. Kínának ráadásul egy nyílt támadás esetén az USA és szövetségesei beavatkozásától is tartania kell, így a kommunista párt egyelőre kénytelen a mai eseményekhez hasonló nyomásgyakorlási eszközökre korlátozni lépéseit.